A legnagyobb kánikulában látta meg a napvilágot a pici hóbagoly

Az állatkertben cseperedő kölykök és fiókák sokasága a közelmúltban újabb jövevénnyel gyarapodott. Kikelt ugyanis az egyik tojás a jegesmedvék mellett látható hóbaglyoknál. A sarkkör mentén fészkelő faj a mi éghajlatunkon csak a legritkább esetben szaporodik, így a budapesti fióka világra jövetele ritka eseménynek számít – olvasható az állatkert közleményében.

Újabb jövevénnyel gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert állatállománya. Ezúttal a hóbaglyoknál volt szaporulat. A fióka június 22-én kelt ki a tojásból, és mostanra már a nagyközönség is jól láthatja. Bár Budapesten korábban is előfordult, hogy a hóbaglyok sikeresen költöttek, a mostani fióka világra jövetele mégis nagy esemény. A faj jellemző költőhelyei ugyanis az Északi-sarkkör mentén helyezkednek el, így a mérsékelt égövi állatkertekben csak ritkán sikerül őket szaporodásra bírni. Szerte a világon mintegy négyszáz hóbagoly él állatkertben, nagyjából száz különböző helyen, ám ezen állatkertek közül az elmúlt egy évben sehol sem sikerült egészséges fiókát felnevelni.

A hóbaglyok közismerten fehérek, vagy fehér alapon feketével tarkázottak, a fiókák testét azonban hamuszürke, pihés tollazat borítja. A havas tájon ugyan a fehér szín jobban álcáz, ám a fiókák esetében – a fiatal állatok tökéletlenebb hőszabályozása miatt – mégis a sötétebb szín praktikus. Más kérdés, hogy a budapesti hóbaglyok éppen a legnagyobb kánikulára időzítették a szaporodást, ám a kis szikla oldalában, a jegesmedvék szomszédságában található röpdéjüket eleve úgy alakították ki, hogy az kellően hűvös, árnyas és szellős legyen.

A fióka nemét még nem állapították meg, ezért mostanáig nevet sem kapott. Az viszont biztos, hogy H betűs nevet fognak keresni a gondozók, hasonlóan a szülőpárt alkotó kifejlett állatok, Hedvig és Harry nevéhez.

A hóbagoly (Bubo scandiacus) Észak-Amerika, illetve Eurázsia sarkkör menti területein őshonos, telente azonban valamivel délebbre húzódik. Viszonylag nagy testű bagolyfaj, szárnyainak fesztávja a 160 centimétert, tömege a 2-3 kilogrammot is elérheti. Eredendően szürkületkor, illetve éjjel aktív, de a sarkvidéki nyár világossága sem jelent neki akadályt, éppen ezért állatkertekben is gyakran látni nappal aktív hóbaglyokat. Tápláléka egyrészt kis emlősökből áll – különös tekintettel a lemmingekre –, másrészt különféle madarakból, a fácántól kezdve egészen a hófajdokig. A hóbaglyok életre szólóan választanak párt. A költési időszak májustól szeptemberig tart, a tojások pedig 32-34 napos kotlás után kelnek ki. Nagyon gondos szülők, az utódnevelésben a szülőpár mindkét tagja részt vesz, utódaikat pedig igen harciasan védelmezik minden vélt vagy valós fenyegetéstől.

(MNO)