Átvilágítás után átcsoportosítják az EU-s forrásokat Fellegiék + Képriport

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban még a héten befejeződik az átvilágítás az európai uniós (EU-s) források helyzetét illetően, ezután mielőbb előterjesztést készítenek a kormány számára arról, hogy miként javasolják átcsoportosítani a forrásokat – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a külgazdasági szakdiplomaták éves konferenciáján.

A tárcavezető hangsúlyozta: az átcsoportosításnál fontos cél, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb arányban részesüljenek a forrásokból, valamint hogy a második Széchenyi-terv számára is forrásokat tudjanak biztosítani. Elmondta: az ágazati minisztériumok bevonásával tételesen felülvizsgálták a 700 kiemelt és nagyprojektet, és javaslatot készítettek arról, hogy melyeket kellene visszavonni.

Fellegi Tamás a pályázati pénzek kifizetésének problémái között említette az időtényezőt, vagyis hogy a beadástól a kifizetésig sok idő, átlagosan 9 hónap telik el, és maga a kifizetési idő is hosszú. A kis- és középvállalkozások csak 10 százalékban részesülnek a kifizetésekből, a célkitűzés, hogy minél közelebb kerüljenek az 50 százalékos arányhoz – hangsúlyozta Fellegi Tamás.

Nagyon magas a vállakozások adóterhelése

Sikeres külgazdasághoz elengedhetetlen a megfelelő ágazatokra koncentrált tőkebevonási stratégia és a kedvező befektetési környezet – mondta Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára hangsúlyozta: a vállalkozások adóterhelése nagyon magas, ezt csökkenteni kell, ami a társasági adó tervezett csökkentésével már el is kezdődött, és elképzelhető, hogy az adónemek számát is tovább csökkentik.

Emlékeztetett: becslések szerint a vállalkozások adminisztrációs terhe 2800 milliárd forint, a magyar bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százaléka, ez pedig komoly versenyhátrányt jelent a magyar vállalkozások számára. Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy az új kormány gazdaságpolitikájának fontos pillére a 2011 januárjában induló második Széchenyi-terv, amelynek részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium a következő fél évben a vállalkozói szervezetekkel, érdekképviseletekkel, a gazdasági élet szereplőivel egyeztetve dolgozza ki.

Az államtitkár kiemelte: a bürokrácia csökkentése mellett a versenyképesség növelésének fontos eleme a versenyképes államigazgatás, a határon átnyúló gazdasági együttműködés erősítése, valamint egy Kárpát-medencei gazdasági térség létrehozása.

Közép-Európára kell koncentrálni

Martonyi János külügyminiszter elmondta: Magyarországnak külgazdasági szempontból ott vannak lehetőségei, „ahol egyébként földrajzi helyzetéből, történelméből, képességeiből, versenyelőnyeiből fakadóan nélkülözhetetlen”, ez pedig a közép-európai régió. Hangsúlyozta: a gazdaságdiplomáciának a kis- és középvállalkozások exportteljesítményének javításában is fontos szerepe van.

Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára szerint az exportpiacra való kijutás mind direkt, mind pedig indirekt támogatása kiemelt fontosságú. Az indirekt támogatásra példaként említette, hogy segíteni kell a vállalkozások beszállítói programokban való részvételét, és a nagybefektetőkkel való tárgyalások során ösztönözni kell őket magyar beszállítók alkalmazására. Elmondta: Magyarországon külön adatbázist kell kiépíteni a beszállításra képes vállalkozásokból.

A harmadik világra is figyelni kell

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter előadásában hangsúlyozta: a külgazdasági és diplomáciai kapcsolatok építése, ápolása elválaszthatatlanok egymástól, a kormány védi a magyar érdekeket Magyarországon és külföldön. Az agrárpolitikában kiemelt cél a magyarországi és a külső piacok megtartása, és új piacok felkutatása. Utóbbihoz kapcsolódóan az egyik lehetőség a Kárpát-medencei gazdasági térség létrehozása, valamint az orosz, a kazah piac, illetve a harmadik világ, ahol majd megnő az élelmiszer-szükséglet – mondta a miniszter.

(MTI)