Az almát sem kímélte az elemi károk sorozata

Az almát sem kímélte az elemi károk sorozata: az időjárás miatt a tavalyihoz képest 25-30 százalékos terméskieséssel, valamint jelentős minőségromlással lehet számolni Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ültetvényein – közölte Mátyás László, a térségi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezető falugazdásza csütörtökön az MTI-vel.

MNO
2010. 07. 29. 19:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legnagyobb gondot az óriási mennyiségű csapadék okozta, aminek következtében a gyümölcsösöket nem tudták időben permetezni a gazdálkodók, s az aktuális növényvédelmi munkálatokat sem mindig sikerült időben és hatékonyan elvégezni. Emiatt a varasodás olyan mértékű lett, hogy az érintett területeken étkezési alma nem lesz – ismertette a szakember.

Mátyás László szerint tovább rontották a helyzetet az évközi szél- és jégviharok, amelyek nem kímélték a gyümölcsösöket és a szántóföldi növénykultúrákat. Téli almából jelentős, a korábbi évhez képest 25-30 százalékos hozamkieséssel kell számolni, ráadásul a minőség is „katasztrofálisan gyenge”. A falugazdász úgy látja: inkább az intenzív ültetvényeken van minőségi alma, de ez nem lesz több, mint az összes mennyiség 15, maximum 20 százaléka. A fennmaradó hányadnál csak a léalmakénti feldolgozás elképzelhető. Óvatos becslések szerint 190-200 ezer tonna körüli lesz az idei várható megyei össztermés, ami 12-13 tonna per hektár körüli átlagmennyiségnek felel meg – fogalmazott.

A szakember elmondta: három évvel ezelőtt 22 ezer hektár körül alakult a téli alma termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A rendkívül rossz értékesítési lehetőségek miatt ez jelentős mértékben lecsökkent; a nyilvántartás szerint jelenleg 15 600 hektáron terem a gyümölcs a megyében. Mátyás László szerint viszont a csökkenés pozitív eredményeket is hozott: olyan hagyományos és nem utolsósorban elhanyagolt, régi ültetvényeket is kivágtak, amelyek rossznak mondható, 10 tonna per hektár alatti átlagterméseket produkáltak. Kiemelte: ezek fenntartása gazdaságtalan, tekintve azt, hogy az összes étkezésialma-mennyiségnek nyolcvan százalékát a 7500 hektár nagyságú, korszerűen művelt intenzív ültetvények adják.

Mátyás hangsúlyozta: a várható idei felvásárlási árakról még nem alakult ki egységes álláspont, egyéni vélemények szerint 15-20 forint per kilogrammos léalma ár várható, ami a tavalyi szezon kezdetén még 11 forint volt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a feldolgozók elmozdulnak a 10 forint körüli árról, s magasabb árat kalkulálnak. A falugazdász szerint további nyitott kérdés, hogy az olcsó kínai sűrítmény milyen mértékben jelenik meg az európai piacon, ami a korábbi tapasztalatok szerint nagy hatással van a hazai árképzésre is.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.