Csak egy tag szavazott másképp

A monetáris tanács hat tagja szavazott az alapkamat szinten tartására mellett, egy tag pedig 25 bázispontos kamatcsökkentést javasolt a testület legutóbbi, június 21-i kamatdöntő ülésén – közölte az MNB az ülés rövidített jegyzőkönyvében szerdán.

Az 5,25 százalékos kamat tartására szavazott Bihari Péter, Csáki Csaba, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit, és Simor András, míg 5 százalékra történő csökkentése mellett voksolt Bánfi Tamás. A tanácstagok a kamatdöntésre ható legfontosabb tényezőként emelték ki a júniusi döntéskor a kockázati megítélés régióra és az Európai Unió egészére kiterjedő romlását. Európában a kockázati felár növekedését elsősorban a dél-európai országok szuverén adósságproblémái okozhatták. Magyarország befektetői megítélésére a külföldi problémák átgyűrűzése mellett vezető kormánypárti tisztségviselők kommunikációja is kedvezőtlen hatást gyakorolt, amelyet csak részben enyhített a kormány fiskális hiánycél melletti elkötelezettségének bejelentése.

Az ülésen egyetértettek abban, hogy a májusi inflációs jelentés publikálása óta az ország kockázati megítélésének feszültségei miatt a monetáris kondíciók lazításának tere tovább szűkült. Ugyanakkor megoszlott a tanácstagok véleménye az inflációs kilátások kockázatairól és a kedvezőtlen kockázati megítélés tartósságáról – derül ki a jegyzőkönyvből, amelyből így kimaradt az előzőekben visszatérő jelzés, miszerint „további (kamat)csökkentésre akkor nyílhat lehetőség, ha az inflációs kilátásokban és a kockázati megítélésben is pozitív elmozdulás következik be”. A monetáris tanács tagjainak megítélése szerint a középtávú makrogazdasági kilátások változatlanul jegybanki cél körüli, ugyanakkor kockázatokkal terhelt inflációs pályát vetítenek előre.

Az inflációs kilátásokat mérlegelve a testület tagjai egyetértettek abban, hogy a hatósági árakra vonatkozó adminisztratív intézkedések inflációs hatásai az ármeghatározási mechanizmus rendszerszerű átalakításáig összességében semlegesek lehetnek, oly módon, hogy rövid távon fékezhetik a fogyasztói áremelkedést, a monetáris politika számára fontos (másfél éves) időtávon elfojtott inflációs feszültségeket okozhatnak. Megosztott volt ugyanakkor a testület a legfrissebb inflációs adatok értékelésében is. Egyes tanácstagok szerint az iparcikkek árának vártnál kedvezőbb áralakulása alapján május óta mérséklődhettek a felfelé mutató inflációs kockázatok. Más tanácstagok ugyanakkor inflációs szempontból kedvezőtlennek ítélték a piaci szolgáltatások árainak megugrását, illetve a feldolgozóipari és piaci szolgáltatási szektorok bérindexei közötti rés tágulását.

A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a kormányprogramnak a gazdasági folyamatok teljes spektrumára kiterjedő részletes kidolgozásáig a piaci bizonytalanság fennmaradhat. Az eddigi bejelentések alapján ugyanis a kormányzati tervek költségvetési és növekedési hatásai sem ítélhetők meg pontosan. A tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése a régiós tapasztalatok alapján segítheti az adórendszer egyszerűsítését, és kedvezően hathat az adófizetési hajlandóságra, valamint az ország versenyképességére.

A tervezett bankadóval kapcsolatban több tanácstag hangsúlyozta azt, hogy annak célja a más országokban tapasztalttól eltérően nem az esetleges jövőbeli válságok kezeléshez felhasználható tartalékok képzése, hanem a fiskális bevételszerzés. Emellett a hazai bankadó tervezett mértéke is lényegesen nagyobb a más országokban már életbe léptetett vagy tervezett adókénál. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a bankadó bevezetése kedvezőtlenül hathat Magyarország külföldi befektetői megítélésére, és a magyar hitelintézetek külföldi anyabankjainak a finanszírozási hajlandóságát is negatívan érintheti, ezáltal a hitelkínálat szűküléséhez vezethet.

(MTI)