Egyre kevesebb a szőlőültetvény

Magyarországon 83 555 hektár területű szőlőültetvény volt 2009-ben, ez 9 százalékkal kisebb a 2001. évinél, ugyanakkor az üzletvények száma a borvidékek, hegyközségek területén 20 százalékkal emelkedett, de a méret alapján „elaprózódtak” – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett előzetes adataiból.

A KSH az Európai Tanács rendelete alapján végezte el a 10 évente kötelező összeírást. A hivatal – a rendelet adta lehetőséggel élve – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által nyilvántartott katasztert használta, amely a szőlőültetvények 80-85 százalékát fedi le. A KSH megjegyzi, hogy ez az első alkalom, amikor ilyen nagy arányban használt fel külső adatforrást. A maradék 15-20 százalék felmérését a hivatal 2009. június 1. és szeptember 30. között végezte el. A borvidékeken a bruttó szőlőterület 2009-ben 76 436 hektár volt, 2001-ben pedig 78 651 hektár. Ugyanakkor a borvidéken kívüli területeken a 2001-ben összeírt 12 769 hektár 7118 hektárra csökkent.

Az ültetvények, a legalább 500 négyzetméter nagyságú összefüggő szőlőterület, száma két százalékkal csökkent, jellemzően azért, mert a borvidékeken kívüli területeken az ültetvények több mint 30 százalékát felszámolták. Ezt ellensúlyozta némiképp az, hogy a borvidékeken viszont 20 százalékkal nőtt az ültetvények száma. A területek nagyságát tekintve míg 2001-ben a legnagyobb ültetvények aránya 11,5 százalék volt, 2009-ben már csak alig 2 százalék. Az összterület alapján a legtöbb ültetvény 0,3–0,49, illetve 0,5–0,99 hektár területű. Csökkent a fiatal, 3 évnél fiatalabb ültetvények aránya: a 2001. évi 6 százalékról 1,5 százalék alá esett. A 30 évesnél idősebb ültetvények összterülete szintén visszaesett: 23 százalékról 10 százalékra. Az összes szőlőültetvény több mint fele, 56 százaléka 10-19 éves.

A KSH adatai szerint a művelési módban nem történt jelentős változás az elmúlt 10 évben. Napjainkban még mindig az úgynevezett kordonművelés határozza meg a szőlőtermesztést. Nem változtak jelentősen a termelt fajták sem: a fehérborfajták teszik ki a szőlőterületek kétharmadát. A vörösborszőlő-fajták területének aránya 23 százalékról 29 százalékra emelkedett 10 év alatt. Jelentős változás tapasztalható a szőlőültetvények kezeltségében. A jól kezelt ültetvények száma csaknem 25 százalékkal emelkedett a közepes állapotban tartottak ellenében, és a gyengén vagy nem kezelt ültetvények aránya nem éri el a 10 százalékot.

(MTI)