„A pokol kapui sem vesznek erőt rajta” – de a progresszív lobbi már a magyar katolikus egyházban is jelen van

A neomodernista lobbihoz kötődő püspökök, teológusok és szerkesztőségek kapcsolatát vizsgálja elemzésében az Ostiarius. Ezen körök tevékenységében jelennek meg a római katolikus anyaszentegyház eredeti tanításának határait feszegető vagy azokkal teljességgel ellentétes progresszív törekvések, amelyek a hagyományos egyházi struktúrák átalakítását, a világiak és a nők döntéshozatali szerepének bővítését, a kötelező papi cölibátus felülvizsgálatának lobbiját is képviselik. Nem mellesleg pedig hozzájuk is köthető a szexuáletikai tanítás megváltoztatásának igénye, aminek hátterében a genderlobbi is felsejlik.

Forrás: Facebook (Képernyőkép)

Két püspök a Szemlélek alapítói között

A Hodász Gábor Ferenc (Hodász András atya testvére), Várszegi Imre Asztrik korábbi pannonhalmi főapát és Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök által alapított Szemlélek portált vizsgálva hamar feltűnhet, hogy noha első ránézésre a „politikai kereszténységről” meglehetősen elítélőleg nyilatkozik, mégis kívétlet tesz az olyan esetekben, amikor a liberális, progresszív európai narratívához illeszkedő cikkeket vagy egyházi személyek megnyilatkozásait közlik. 

Fotó: Szemlélek (Képernyőkép)

 A teljesség igénye nélkül néhány igen beszédes cím a portálról: 

• Mit tehet egy keresztény, ha az állam engedélyezi a melegházasságot?
• Keresztény vagyok. Elmehetek a Budapesti Büszkeség menetére?
• Budapest Pride: A saját nemükhöz vonzódók is a magyar nemzet tagjai
• A Pride betiltásának margójára
• Német László: Európa soha nem volt keresztény
• “Nem szabad a magyarságot a kereszténység elé helyezni”

A Szemlélek már a címeivel sem tudná leplezni liberális nézeteit, de a 2021 áprilisi alakulásakor tett célkitűzéseivel végképp nyilvánvalóvá teszi állásfoglalását, amelyben 

a párbeszéd, a nyitottság és a közösségi gondolkodás jól ismert kliséit láthatjuk, azzal a betoldással, hogy mindezeket a keresztény értékrend alapján szándékozik előmozdítani. 

És ha még ez sem lenne egyértelmű, hozzávehetjük, hogy az oldal szoros együttműködésben áll a Telex-szel, melyről a baloldali portál ezt írja: „A lap a Telexnek is partnere, az elmúlt években többek között olyan írásokat közöltünk tőlük, illetve a közreműködésükkel, mint a kereszténység és magánélet kapcsolatáról indított publicisztikasorozat, a nők és a kereszténység viszonya, az abortusz kérdése, az egyházak finanszírozásának ügye, vagy éppen az, hogy kire szavazna Jézus.

A szerkesztőségektől a plébániai közösségekig

A Szemlélekhez kapcsolódó Megújul a szinodális gondolkodás hazai népszerűsítésében vállal szerepet. A kezdeményezés kiadványokkal, konferenciákkal és közösségi programokkal közvetíti ugyanezen szellemi kör elveit az egyházi intézmények és a plébániák felé, a hivatalos szinodális portál mellett. Az LMBTQ+ közösséggel kapcsolatban egyik legbefogadóbb Timothy Radcliffe bíboros magyarországi programjait is támogatta, akinek egyik beszélgetőtársa Görföl Tibor teológus volt.

A kapcsolatrendszer régebbi műhelye az 1986-ban alapított Egyházfórum. A német nyelvterületről támogatott, a Bokor közösség tagjai által is terjesztett folyóiratot a szerző a hazai progresszív katolicizmus korai, szakmaibb fórumaként jellemezhető. (Bulányi György és a Bokor bázisközösségi mozgalom körül olyan lelkiségi és teológiai irányzat alakult ki, amelynek bizonyos pontjait a Hittani Kongregáció is elítélte.) Wildmann János alapító egyik kiemelt céljai a marxista társadalomelemzéseken is alapuló felszabadítási teológia népszerűsítése. Alapítótársához, Paul M. Zulehner osztrák teológushoz az egyházi struktúrák átalakítását, a szinodalitás erősítését, a női papság kérdésének felvetését és a kötelező cölibátus felülvizsgálata is kapcsolódik. Zulehner a házas és nőtlen papok párhuzamos szolgálata, valamint a demokratikusabb egyházi döntéshozatal mellett is érvel.

Az Egyházfóruméval rokon szellemi irányt tulajdonít az elemzés az 1965-ben Münchenben indult Mérlegnek. A lap önmeghatározása szerint független, ökumenikus tájékozódású katolikus szemle, amely a II. vatikáni zsinat nyomán megújuló gondolkodást és a nyugati szellemi élet eredményeit közvetíti. Bemutatkozásában a türelmet, a párbeszédet és az európai eszmeiséget hangsúlyozza, elsősorban kortárs reformteológiai tanulmányokat és ismertetéseket közöl.

Nagy múltú folyóiratok, eltérő hangsúlyok

A jelentős egyházi presztízzsel rendelkező Vigilia a kortárs német teológia egyik fontos hazai közvetítője, a folyóirat az utóbbi évtizedekben politikai és teológiai értelemben a progresszív nézetek felé tolódott, miközben szerzői és tanulmányai továbbra is számottevő hatást gyakorolnak a katolikus szellemi életre. 

Az 1972-ben többek között Henri de Lubac és Hans Urs von Balthasar részvételével alapított Communio nemzetközi folyóirat magyar kiadása 1993-ban indult. A folyóirat egyes tanulmányai a zsinat előtti katolicizmust meghaladottként láttatják, miközben a II. vatikáni – mindössze lelkipásztori és nem dogmatikai – zsinat jelentőségét szinte megkérdőjelezhetetlenné emelik. 

A Várszegi Asztrik által alapított Pannonhalmi Szemle saját bemutatkozása szerint a hagyományos felekezeti lap szerepe helyett kulturális párbeszédre törekszik. A kultúrát önértékű szellemi valóságnak tekinti, amely az egyházaktól az értékközvetítés mellett befogadó nyitottságot is kíván. 

A sajtótermékek mellett a Gyerekasztal gyermekvédelmi munkacsoportot is felkerült a kapcsolati térképre. A 2025-ben alakult kezdeményezés újságírókat, civil szereplőket és egyházi személyeket fog össze, tagjai között cikk

Hodász Andrást és Dobszay Benedek ferences szerzetest és egy 444-es újságírót is említ. Kiemeli továbbá, hogy alapítói közül az azonos nemű párok örökbefogadását támogató Gyurkó Szilvia államtitkári, Feledy Botond pedig külügyi intézeti vezetői kinevezést kapott a Tisza-kormánytól, de továbbra is a munkacsoport tagja maradt. 

A szerző érdemi gyermekvédelmi eredményeket hiányol, és elsősorban a papokat érintő visszaélési ügyek nyilvánosságának növelését tulajdonítja a kezdeményezésnek.

Visszatérő nevek, egymásba kapcsolódó szerepek

Az Ostiarius által felrajzolt kapcsolatrendszer középpontjában olyan szereplők állnak, akik egyszerre több szerkesztőségben, egyházi kezdeményezésben és rendezvényen jelennek meg. A szerző szerint éppen ezek az átfedések teszik lehetővé, hogy egy szűkebb szellemi kör több fórumon is alakítsa a magyar katolikus közbeszédet.

A püspöki hátteret bemutatva Beer Miklós és Várszegi Asztrik szerepét emeli ki, mindketten a Szemlélek Alapítvány alapítói. A történeti és tudományos kapcsolatok bemutatásakor Wildmann János, Mártonffy Marcell és Máté-Tóth András nevét is idézi a cikk. A nemzetközi kapcsolatrendszerben Csiszár Klárának tulajdonít hangsúlyos szerepet linzi egyetemi tisztségei, szinodális megbízatásai és Német László mellett végzett teológiai tanácsadói munkája miatt. Török Csaba esetében pedig a hazai oktatói és szerkesztői feladatok mellett a Nemzetközi Teológiai Bizottságba történt kinevezést hangsúlyozza.