Tóbiás József (MSZP) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2006 óta már létezik bankadó Magyarországon, ennek meghatározott mértéke van, a kormány pedig ezt a mértéket szeretné megemelni. Mint mondta, nem esik szó arról, hogy 2011-ben vagy 2012-ben hogyan vezetik majd be.
B. Nagy László (Fidesz) szerint a jelzálogjog-bejegyzés módosítása nem a lakosság hitelezésének a kockázatát fogja csökkenteni, hanem meg fogja akadályozni azt, hogy magánszemélyek lakáscélú hitelfelvételére bejegyezhessenek földhivatalban devizabiztosítékokat. Ez a tervezet nem fogja korlátozni a devizahitel-nyújtást magánszemélyek részére. Beszélt a bankadóról is, mint mondta, annak nemcsak a bankok az alanyai, hanem a biztosítók, a tőzsdék, a brókerek is. A képviselő elismerte, senki sem szereti, ha adóztatják, azonban a költségvetési egyensúly megteremtésében ennek a szektornak is részt kell vállalnia.
Román István (Fidesz) azt mondta, hogy a kormány a költségvetési biztosok kinevezésével javítani szeretné a költségvetési fegyelmet. Hozzátette, hogy a költségvetési felügyelői rendszer megteremtése garancia lehet arra, hogy megfelelően osztják el a közpénzeket.
A Jobbik üdvözöl bizonyos döntéseket
Lenhardt Balázs (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslatban több anomália is található. Üdvözlendőnek nevezte a háztartási alkalmazott bejelentésére, illetve a pálinkafőzésre vonatkozó részt. Azt mondta, hogy ezekkel viszont tovább kellene lépni egy kicsit, mert a javaslat némileg elrugaszkodott a valóságtól. Példaként azt mondta, nem valószínű, hogy az emberek tömegesen jelentik be a háztartási alkalmazottaikat.
Hegedűs Lorántné (Jobbik) kijelentette, hogy a jogszabályok kérdéseiben az állam a „spekuláns tőke” oldalára áll. Közölte, hogy az eszközrendszerek szűkítése is csak ezeknek a „spekuláns ingatlanfejlesztőknek” a kiszolgálását segíti elő.
Berta Szilvia (Jobbik) az adócsomag első és második fejezetéhez hozzászólva azt kérte, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásakor például a háztartási alkalmazottak bejelentésekor vegyék figyelembe, hogy egyszerű emberekről van szó, ezért ne büntessék azonnal az élethelyzetből vagy a véletlen tévedésből adódó mulasztásokat.
Tukacs István (MSZP) kijelentette, hogy a 29 pontból egy vegyes rendszer sikeredett, kényszer szülte gondolatsor került a parlament elé. Kijelentette, hogy a gondolatsor alkalmatlan annak beteljesítésére, amire szánták.
„A polgárokat segítő törvények gyűjteménye”
Varga László (KDNP) arról beszélt, hogy az Orbán-kormány mindent megtett határon kívül és belül, hogy jóérzést teremtsen az emberekben. Ez a törvénycsomag nem más, mint a polgárokat segítő törvények gyűjteménye – mondta a KDNP-s politikus. „Három hétnél kicsit több időt adjanak, hogy a kormány helyrehozza, amit az előző kabinet elrontott” – kérte.
Cséfalvay Zoltán államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva kiemelte: az előző kormány eladósította az országot „a nagyon sikeres válságkezelés” keretében. Háromszáz milliárdos lyukat hagytak a költségvetésben, adósságszolgaságba zavarták az országot – fogalmazott. Ha fejenként 177 ezer forinttal adósítják el az országot, hogy lehet sikeres válságkezelésről beszélni? – tette fel a kérdést. Hozzátette: a szocialista igazságosság mindig azt jelenti, „elveszem az egyik embertől és odaadom a másiknak”. Olyan gazdaságot örökölt a kormány, amelynek minden pontján változtatni kell – szögezte le.
Az intézkedéscsomag gyors megoldást kínál, s van ugyan néhány pont, ahol lehetne szélesebb körű, de egyelőre megértést kért, most ennyit lehet. A javaslatok arról szólnak, miként lehet stabilizálni az államháztartás hiányát, s hogyan lehet megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit – fűzte hozzá. A bankok számára pedig a legnagyobb kockázat egy eladósodó állam – jegyezte meg. A törvényjavaslat részletes vitája várhatóan szerdán lesz.
(MTI)
Áldott és kegyelemteljes karácsonyt kívánunk olvasóinknak!















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!