Harc a kiszolgáltatottság ellen

Az utóbbi években számos, Magyarországon jelen lévő multinacionális vállalatnál elégelték meg azt a megváltoztathatatlannak tartott állapotot, hogy az ember fogja be a száját, viseljen el mindent, ha nem akarja elveszíteni a munkáját. Korábban a Suzukinál, a Hankooknál uralkodó állapotoktól volt hangos a média, most pedig a Tesco került a figyelem középpontjába, miután a rendőrség nyomozni kezdett – a gyanú szerint – a dolgozók béréből elcsalt hétszázmillió forint ügyében. Az egyik helyi szakszervezet most az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez fordult, mert szerintük a Tesco áruházaiban a pénztárosoknak nem fizetik ki a törvényben előírt szakmunkás-bérminimumot.

Régi és jogos kritika a hazai szakszervezetekkel szemben, hogy a rendszerváltás óta csak a közszférában, illetve a nagy állami vállaltoknál tudtak megmaradni, ahol elkényelmesedve, az államhoz, a munkáltatóhoz túl közel kerülve „védik” a dolgozók érdekeit, míg az igazi, erőteljes fellépést igénylő multinacionális cégek világában szinte meg sem tudtak jelenni.

Pedig a világ legnagyobb, vezető multinacionális cégei szinte kivétel nélkül Magyarországon is megtalálhatók, számos ágazatban, így például a kereskedelemben a munkavállalók túlnyomó többsége multinacionális társaságnál dolgozik. A Magyar Nemzet elsőként számolt be arról, hogy egy májusban, ismeretlen tettes ellen tett feljelentés szerint a Tescónál tavaly februárban bevezetett elektronikus munkaidő-nyilvántartást végző rendszerben „kikapcsolták” a rendkívüli munkavégzés esetén kifizetendő pótlék bérszámfejtését – további részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.