Kettős állampolgárság: Martonyi tisztázta a fő elemeket + Képek

Az európai integráció és a jövő évi magyar uniós elnökség, valamint a szlovák–magyar viszony is szóba került szerdán a magyar és a francia diplomácia vezetőjének megbeszélésén Párizsban.

Martonyi János külügyminiszter a találkozó után elmondta: a kettős állampolgárságról a világsajtó láthatóan nem egészen pontosan számolt be annak ellenére, hogy Magyarország mindent megtett a fő elemek tisztázására, s ezért ezeket ismét el kellett magyarázni.

Példaként említette azt az „alapvető tényt”, hogy a törvény alapján Magyarország nem ad automatikusan állampolgárságot, hanem egyéni kérelem alapján meg lehet azt kérni. Újdonságként hatott Martonyi szerint az a tény is, hogy a világon mindenhol élnek magyar és egy másik állampolgársággal rendelkezők, ezért tulajdonképpen semmi más nem történt, mint hogy Magyarország a szomszédos országokban élőket eddig sújtó hátrányos megkülönböztetést eltörölte. „Ezt láthatóan többször el kell mondanunk” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: „Ennél azonban még fontosabb, hogy Szlovákiával egy átfogó tárgyalássorozatot fogunk indítani, és arra fogunk törekedni, hogy minden vitás kérdést rendezzünk”.

A négyszemközti megbeszélést követő munkaebédhez csatlakozott Christine Lagarde gazdasági miniszter is, akivel a világgazdasági kérdések mellett a magyar akcióterv részleteit is megvitatta Martonyi. Véleménye szerint modellértékű lehet az, hogy a magyar program egy sajátos keveréke a költségvetési fegyelemnek és a gazdasági növekedés beindításának: egyrészt fő szempontnak tekinti a 3,8 százalékos hiánycél betartását, másrészt bevezet olyan eszközöket, amelyek a növekedés alapját kívánják megteremteni. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi francia gazdaságpolitikával sok szempontból hasonló magyar cselekvési program hogyan tudja a két elemet együttesen alkalmazni – mutatott rá a külügyminiszter.

„Ha a válság nem lett volna ki kellett volna találni”

Közös pontok a két ország között például a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott adózási kedvezmények, a közigazgatási és kormányzati megtakarítások, valamint az állami vállalatok pazarlásának megállítása – tette hozzá. Martonyi elmondása szerint francia partnerei egyetértettek avval a véleményével, hogy „ha a válság nem lett volna, ki kellett volna találni”, mert a kialakult helyzet sok szempontból cselekvésre ösztönözte az uniós tagállamokat, s a válság nélkül talán soha nem merült volna fel a gazdasági kormányzás szükségessége. Megítélése szerint a francia kormányzat kevésbé borúlátó az euró és az Európai Unió jövőjét illetően.


Az afganisztáni szerepvállalás kapcsán Kouchner arról tájékoztatta magyar partnerét, hogy az előzetes ígéreteknek megfelelően Franciaország a közeljövőben 250-300 fővel növeli kiképzőinek számát. Ennek kapcsán Martonyi elmondta: a lehetőségekhez mérten Magyarország is döntően a kiképzők számát kívánja növelni. A külügyminiszter a 2011-es magyar uniós elnökség lebonyolításához az európai alapító tagállam Franciaország segítségét kérte. Mint elmondta, Párizs eddig is jelentős szakmai és nyelvi támogatást nyújtott a felkészülésben.

Nagy feladatok előtt áll Magyarország

A külügyminiszter külön megbeszélést folytatott Pierre Lellouche Európa-ügyi államtitkárral. Martonyi egyik nagy kihívásnak nevezte a magyar elnökség számára az európai gazdasági kormányzás beindítását, amely a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangoltabb koordinációját jelenti majd, valamint az új uniós költségvetés előtt a pénzügyi perspektíva vitáját, amelyen belül a kohéziós politika és a közös agrárpolitika finanszírozási kérdései kaphatnak különleges szerepet, valamint a közös energiapolitika létrehozása is előtérbe kerülhet. Ezenkívül a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének eredményeként kialakított új intézményrendszer működésének igazi próbája a magyar elnökség idejére esik, amely szintén nagy feladatot jelent – hangsúlyozta Martonyi.

Fotók: Frédéric de La Mure