Különleges „trónörökösök” az állatkertben

A gorillák, orangutánok, langurok, mangábék, makik, zsiráfok, szurikáták, hóbaglyok és több más állat után a koronás darvaknál is szaporulat volt a Fővárosi Állat- és Növénykertben – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. Az Afrikában őshonos gázlómadarak a Kisszikla oldalában kialakított röpdében láthatóak több más madárfajjal, egyebek mellett egy fakókeselyűvel együtt.

Három fiókával gyarapodott a szürke nyakú koronás darvak (Balearica regulorum gibbericeps) közössége a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A „trónörökösök” július 20-án keltek ki a tojásból, és mostanra már a közönség is jól láthatja őket. Röpdéjükön több más fajjal, egyebek mellett különféle récékkel, valamint egy fakókeselyűvel is osztoznak. A koronásdarvak azonban gondos szülők, a túlzottan kíváncsi lakótársakat határozott fellépéssel tartják távol a fiókáiktól.

A felnőtt koronás darvak karcsú testalkatúak, a fejük búbján pedig aranyszínű tollkoronát viselnek. A fiókák azonban ebben a korban még csak nem is hasonlítanak szüleikre. Tollazatuk pihés, vörösesbarna, illetve zsömleszínű, és karcsú lábak helyett tömzsi lábacskákon szaladgálnak. A nemüket sem lehet még megállapítani, így természetesen nevet sem kaptak még.

A fiókákat nevelő gondos szülőpár mindkét tagja igen logikus nevet kapott: a gondozók Maminak és Papinak nevezik őket. Mindketten 1999 óta élnek Budapesten, és eredetileg Tanzániából kerültek a magyar fővárosba. Egyébként meglehetősen jó tenyészállatok, szinte minden évben életet adnak egy-két fiókának.

A szürkenyakú koronás daru Kelet- és Dél-Afrika nyílt, szavannás területein őshonos. Különösen folyók, vagy nagyobb állóvizek közelében érzi otthon magát. Nappal aktív. Általában párban, vagy kisebb családi közösségekben él, de időnként előfordul, hogy egy táplálékban gazdagabb területen 80-100 madár is csoportosul. Tápláléka különféle növényekből, magvakból, valamint rovarokból, férgekből, apróbb halakból, békákból, kígyókból áll. Testfelépítését tekintve igen ősinek számít, és mivel az elmúlt 40 millió évben alig változott, „élő kövületként” tartják számon. A tojók általában 1-3 tojást raknak, amelyekből egy hónap elteltével kelnek ki a fiókák. A felnőtt madarak akár 25 évig is élhetnek.

(MNO)