Megépül hazánk legnagyobb biogázüzeme Szarvason

Magyarország legnagyobb biogázüzeme épül a Békés megyei Szarvason, a 4,2 megawatt teljesítményű energiatermelő egység alapkövét pénteken rakták le.

A beruházást megvalósító Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. – az Aufwind Neue Energien GmbH magyarországi leányvállalata – a 4,2 megawatt teljesítményű üzemét 3,9 milliárd forintból közel egy év alatt építi meg, amelyhez csaknem 500 millió forintos uniós és kormányzati támogatást nyert el.

Trágya, vágóhídi hulladék

Az új üzem évente megközelítőleg 132 ezer tonna nyersanyagot, közöttük sertéshígtrágyát, sterilizált vágóhídi hulladékot, pulyka- és szarvasmarha almos trágyát fog feldolgozni környezetkímélő módon, s ezzel évente 27,6 millió kilowattóra villamos energiát termel – amelynek 13 százaléka az üzem saját villamosenergia-igényét fedezi –, de értékesít hő- és hidegenergiát is, összesen 15,3 millió kilowattórát.

A projektben közreműködőként szerepel a szomszédos Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is, amelynek telephelyén egy kiserőmű közbeiktatásával szolgáltatnak fűtési célú melegvizet és technológiai gőzt, valamint hűtési hidegenergiát is. A Gallicoop Zrt. telephelyén létesítendő trigenerációs kiserőművön keresztül megvalósuló szolgáltatással évente nagyjából 1,5 millió köbméter földgázt váltanak ki.

Az üzemben előállított és értékesítendő nettó villamos energia (évi 24 millió kilowattóra) és az önfogyasztás nélküli felhasznált hőenergia (15,3 millió kilowattóra) az évente előállított 12,8 millió köbméter biogáz energiatartalmának 55 százaléka, ami a rendszer összenergetikai hatásfoka is egyben.

30 beszállító

Ferdinand Schmack, a német anyacég, az Aufwind Neue Energien GmbH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Németországban egy hasonló kapacitású üzem alapanyaggal való ellátásához legalább 100-150 beszállító partnerről kell gondoskodni, míg ezt Szarvas térségében a legfeljebb 30 beszállító tudja biztosítani a nagyobb üzemi méretek miatt.

A német cég hasonló, de kisebb kapacitású üzemeket épített az anyaországon kívül Spanyolországban és Lengyelországban. Jelenleg 23 biogázüzemet működtet, és a projektfejlesztési üzletágának éves árbevétele eléri a 4,5 millió eurót.

Jövő őszre készül el a nemzeti energiastratégia

Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a következő esztendő őszére elkészül az ország nemzeti energiastratégiája, s ezen belül a megújuló energiához kapcsolódó törvények is megszületnek. Az új szabályozás ki fog térni a teljes energetikai szektorra, s kiemelten fognak figyelni arra is, hogy az új létesítmények előkészítésének időszakát, engedélyeztetési eljárását lényegesen lerövidítsék.

Költség helyett alapanyag

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, a térség volt országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban keletkező, sokszor veszélyes hulladéknak minősülő melléktermékek immár nem költséget fognak jelenteni a gazdálkodóknak, hanem értékteremtő alapanyagokként fognak hasznosulni.

Erdélyi István, a Gallicoop elnök-vezérigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszer-ipari üzem országosan egyedülálló módon saját vízbázissal, biológiai szennyvíztisztítóval rendelkezik, s rövidesen a gyártás során keletkező melléktermékekből bioenergiát fogak előállítani, így csökkentve a termelés önköltségét.

Bár az utóbbi időben megnőtt a biomassza, azon belül is a biogáz iránti kereslet az Európai Unióban, Magyarországon még kevésbé elterjedt, pedig az ország adottságai megfelelőek hozzá. Ennek ellenére míg Németországban hozzávetőlegesen 5000 mezőgazdasági biogáz kiserőmű termel, Magyarországon jelenleg csupán 10 működik, 5 áll indulás előtt, további 20 pedig épül.

(MTI)