Nem halad a póluskórházak fejlesztése

Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága szerdán Kaposváron ülésezett, és a Kaposi Mór Oktató Kórház kapcsán foglalkozott a póluskórházak többéves csúszásban lévő, ezért az infláció miatt megdrágult fejlesztési programjaival.

Mikola István (Fidesz), az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kaposvári kórház ügye felveti a kormányzati intézkedések szükségességét. Az intézmény ugyanis óriási fejlesztésekbe kezdett európai források felhasználásával, de „hiába volt nagyszerűen előkészítve a projekt, az építkezés még mindig nem kezdődhetett el, mert rengeteg bürokratikus akadály gátolja”.

A kormány lebontja a bürokratikus akadályokat

A tapasztalatok szerint a kaposvári kórház ügye nem egyedi, ezek a problémák az ország többi póluskórházának a fejlesztési programját is akadályozzák. Mikola István kifejtette: készül a kormányzat arra, hogy a teljes európai forráslehetőségeket felülvizsgálja, és lebontja a bürokratikus akadályokat.

A pólusprogram célja, hogy minden régióban legyen egy olyan intézmény, amely a legmagasabb színvonalú ellátást nyújtja a lakosoknak. Az „egészségpólus” pályázaton infrastrukturális fejlesztésekre, eszköz- és műszerbeszerzésre lehetett pályázni 2007-től, a keret összege 75 milliárd forint.

Helyi program a betegségek megelőzésére

A bizottság a kihelyezett ülésén megismerkedett azzal a helyi népegészségügyi betegségmegelőző programmal, amelynek vezetője Heintz Tamás fideszes országgyűlési képviselő. Mikola István elismerően szólt a program eddigi tapasztalatiról, mert részt vesz benne az egészségügyi ellátás minden szereplője, illeszkedik a nemzeti népegészségügyi programhoz, figyelembe veszi a helyi adottságokat, és a lakosság érdeklődik iránta.

A kaposvári modellt azért is nagyra értékeli a bizottság – tette hozzá –, mert a tervek szerint jövőre, Magyarország, majd Lengyelország európai elnökségének idején komplex kelet-közép-európai népegészségügyi program készül, és ebben felhasználják a kaposvári tapasztalatokat is. Mikola megjegyezte, hogy a térség társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjétől messze elmaradnak a népegészségügyi, megbetegedési, halálozási mutatók.

Régóta húzódik a fejlesztés

Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés fideszes elnöke az intézmény fenntartójának képviselőjeként szintén a Kaposi Mór Oktató Kórház fejlesztési programjában tapasztalható problémákról beszélt. Mint mondta, az uniós támogatásra pályázáskor 2007-ben „beárazott” kórházfejlesztés a bürokratikus ügyintézés miatt régóta húzódik, most pedig az infláció miatt akadt el a megvalósítása.

A póluskórházak közül először a kaposvári kórház programja jutott el a tavasszal a közbeszerzési eljárásokig, így elsőként szembesült azzal, hogy az egy-egy munkafázisra kapott ajánlatok jóval magasabbak a rendelkezésre álló forrásnál. A kaposvári kórház 12,5 milliárd forintos projektjét mai, inflációval növelt áron 15,3 milliárd forintból lehetne megvalósítani. Gelencsér Attila szerint az örökölt helyzetet – amely nem somogyi, hanem nemzeti ügy, hiszen nyolc póluskórház fejlesztési programját érinti – a kormány három módon tudná kezelni: áfamentessé teszi a kórházfejlesztéseket, állami forrásból fedezi a többletköltségeket, vagy közbenjár azért, hogy a további fejlesztési ütemekbe épülhessenek bele a csúszás miatt jelentkező többletköltségek.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere azt kérte, hogy támogassa az állam a védőoltások beadását, ahogyan Kaposvár támogatja a méhnyakrák és a tüdőgyulladás elleni oltásokat.

(MTI)