Németh: Hosszú távon enyhíteni kell a feszültségeket

Az etnikumközi viszonyban meglévő feszültségek hosszú távú enyhítésének egyedüli módja a kisebbségek egyéni és közösségi igényeinek maximális kielégítése – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár pénteken Tusnádfürdőn.• „Húsz év után eljött az ideje annak, hogy nincs hova hátrálni”

A fideszes politikus a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Tusványos) tartott előadásában elsősorban azokra az Európában gyakran hallható érvekre utalt, amelyek szerint úgymond nem kell feszegetni túlságosan a „kisebbségi kérdéseket”, mert „feszültséget keltenek”. Németh szerint azonban éppen azáltal lehet enyhíteni hosszú távon a feszültségeket, ha a lehető legnagyobb mértékben kielégítik a kisebbségek egyéni és közösségi igényeit. Ebből a szempontból fontosnak tartja, hogy a magyar kormányzat tegye világossá hosszú távú elképzeléseit, jövőképét a kisebbségi kérdésben is. Ezáltal ugyanis bizalmat kelt a többségi partnerekben, de bizalmat épít az érintett kisebbségekben is – fűzte hozzá.

A külügyi államtitkár úgy látja, hogy a közép-európai térségen belüli kapcsolatokat észak–déli irányban is ki kell építeni, ennek szellemében szorgalmazta egy észak–déli irányú „folyosó” kiépítését. Szólt a „déli dimenzióról” is, kiemelve a nyugat-balkáni együttműködés fontosságát. Az együttműködés „keleti dimenzióját” ecsetelve hangsúlyozta: Ukrajna és Moldova egyaránt Közép-Európa részét képezi. Nagy hangsúlyt fektetett a Duna menti együttműködésre is. Romániának és Magyarországnak jól kitapintható közös érdekei vannak – hangsúlyozta az államtitkár, fontosnak nevezve ugyanakkor, hogy a gazdasági érdekek hátterében értéktartalom is legyen. Úgy fogalmazott: jelenleg a legkedvezőbb a két ország közötti viszony.

Kedvező a „csillagállás”

Ezt hangsúlyozta Catalin Avramescu, a román elnöki hivatal vezetője is, aki szerint a mostani kedvező politikai „csillagállás” biztosíthatja a román–magyar viszony megszilárdítását. Hangsúlyozta, hogy az intézmények közötti kapcsolatot a civil szféra és az emberek közötti kapcsolatok szintjére is ki kellene terjeszteni.

Eckstein Kovács Péter, a román államfő kisebbségi tanácsosa szerint a román–magyar viszonyt mindig az erdélyi magyarság jogállása határozza meg. A kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában felhívta a figyelmet: a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítése nem váltott ki negatív érzelmeket a román közvéleményben. Kedvezően értékelte azt is, hogy a román néppárti delegáció szavazataival sikerült megválasztani Tőkés Lászlót az Európai Parlament alelnökévé.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnevezésű civil szervezet társelnöke úgy vélte: az erdélyiek kérdése nem kerülhető meg mindaddig a két ország viszonyában, amíg magyarok élnek Erdélyben.

(MTI)