„Nincs külön magyar és roma sors” + Képek

Koszorúzással egybekötött gyászünnepséget tartottak a roma holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) fővárosi, Dohány utcai székházánál pénteken, ahol több szónok is párhuzamot vont a náci népirtás és az elmúlt két évben történt romagyilkosságok áldozatainak sorsa között.

A rendezvény valamennyi szónoka a vészkorszakot a világtörténelem legsötétebb időszakaként említve arra hívta fel a figyelmet, hogy a népirtás nem a gázkamrákkal, hanem a hétköznapi diszkrimináció felerősödésével kezdődött, és a megkülönböztetés ma a romákat az élet minden területén sújtja.


Szurmainé Silkó Mária, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának főosztályvezetője úgy fogalmazott: a 20. század szellemi mélypontja a náci barbarizmus volt, de a délszláv háború megmutatta, hogy az emberek képesek felejteni, és a történelem megismételheti önmagát. Hozzátette: az emlékezés arra szolgál, hogy elejét vegyük a hasonló kezdeményezéseknek. A Réthelyi Miklós miniszter nevében beszédet mondó főosztályvezető megjegyezte: az elmúlt évek gazdasági válsága előtérbe helyezte az előítéleteket, azokat a problémákat, amelyeket a szőnyeg alá söpörtek, de ezeket meg kell oldani, ugyanis nincs külön magyar és roma sors, közös a felelősség és közös a jövő.


Ifj. Bogdán János, az MCF Roma Összefogás Párt elnökhelyettese a rendszerváltás utáni roma holokauszt áldozatainak nevezte azt a hat áldozatot – közülük is kiemelve az ötéves tatárszentgyörgyi Csorba Robikát –, akiket 2008 novembere és 2009 augusztusa között gyilkoltak meg, szavai szerint csak azért, mert cigánynak születtek.


Demeter: A cigány zenészekkel kezdődött a népirtás

Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság vezetője arról beszélt, hogy míg az emberi élethez és a méltósághoz való jog a legfőbb alkotmányos jog minden országban, az intézményes diszkrimináció a foglalkoztatásban, az oktatásban, a köz- és magánszolgáltatásokban naponta éri a romákat. Azt mondta: a romák népirtása nem a gázkamrákkal kezdődött, hanem akkor, amikor megtiltották a cigány zenészeknek a fellépési lehetőséget, míg a romagyilkosságokra utalva úgy fogalmazott, hogy a töltényhüvelyekben ott volt az előítélet, a hétköznapi rasszizmus, és így válik jelenné a múlt.


Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke párhuzamot vont a náci propaganda és a jelenlegi jobboldali média között, úgy fogalmazva, akkor és most is ők segítették hatalomhoz a szélsőségeket, szembeállítottak népcsoportokat, és a médiát tette felelőssé a romagyilkosságok miatt is. A roma vezető szerint a mai politikában nincs jelen a józan ész, megjelent a „politikai kannibalizmus”.

A gyászünnepség végén minisztériumok, civil szervezetek és a diplomáciai testület képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit az OCÖ falán lévő emléktáblánál. A romaholokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le az egykori auschwitzi koncentrációs táborban.

(MTI)