A nyugdíjreformok elszámolásának felülvizsgálatát kérjük

Magyarország csatlakozott ahhoz a kilenc uniós ország részvételével indított lengyel kezdeményezéshez, amelyben az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekért felelős biztosához fordult annak érdekében, hogy a korábban nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok reformmal kapcsolatos költségeit az elszámolásokban vegye figyelembe az EU – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden. • Változás lehet az államadósság-számítás szabályaiban

A közlemény szerint Magyarország azért csatlakozott a kezdeményezéshez, amely az EU Stabilitási és Növekedési Egyezménye vonatkozó részének felülvizsgálatát célozza, mert a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná. A közös álláspontot tartalmazó levelet jelenleg az uniós szervek vizsgálják.

Magyarország 1997-ben hajtott végre nyugdíjreformot, az addig tisztán állami nyugdíjrendszer ekkor bővült ki a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillérrel. Ez az intézkedés a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében született, a reform költségvetési hatásainak ugyanakkor az elszámolási szabályokban is tükröződniük kell a minisztérium szerint.

„Mivel a költségvetés megelőlegezi a magán-nyugdíjpénztáraknak, azaz a tőkefedezeti rendszernek átutalt évente több száz milliárd forintos összeget, amelyet később nem kell kifizetni nyugdíjakra, komoly közgazdasági érvek szólnak a lengyel–magyar, s most már kilenc ország kezdeményezése mellett” – mondta az MTI kérdésére Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere hozzátette azt is, hogy lengyel kollégájával már 2010 elején kezdeményezte az Európai Tanács elnökénél, Herman Van Rompuynál a magán-nyugdíjpénztári befizetések beszámíthatóságát az államháztartási mérlegekbe. „Erről a kezdeményezésről akkor tájékoztattam Varga Mihályt, a költségvetési bizottság elnökét, a Fidesz alelnökét is” – rögzítette Oszkó Péter.

A kilenc ország által támogatott kezdeményezés szakmai szempontból azért indokolt, mert az intézményi tulajdonban álló magánnyugdíjpénztárak azokból a társadalombiztosítási befizetésekből képzik vagyonukat, amelyeket a munkavállalók nem az állami nyugdíjalapba, azaz az államkasszába fizetnek be, pontosabban oda, de az állam a magánnyugdíjpénztárakba utalja át az összeget – magyarázta az expénzügyminiszter. Hozzáfűzte azt is, hogy a magánnyugdíjpénztárak fokozatosan átveszik az állam szerepét a nyugdíjak kifizetésénél, s így az állami nyugdíjbiztosítási alap terhei fokozatosan mérséklődnek a későbbi évek során.

A folyamat az államháztartás mérlegében ebben az évben például 350 milliárd forintos kiadást, azaz hiányt eredményez. A Világgazdaság című üzleti napilap számításai szerint ha az Európai Unió figyelembe veszi a magyar nyugdíjreform költségét, azaz a magánnyugdíjpénztárnak átutalt költségvetési összeget, akkor az államadósság jelenlegi, a GDP 79 százalékát kitevő összege a GDP 73-74 százalékára csökkenne. Ha a nyugdíjreform teljes költsége elszámolható lenne, akkor a magyar államháztartás 2010-ben, GDP arányosan 2,9 százalékos többletet mutatna.

(MTI)