Magyarország területére átlagosan – négyzetméterenként és évente – 1250 kWh energia érkezik a Napból. Miután egy átlagos család villamos energia igénye ennek a duplája, így elvileg 2 négyzetméternyi felületre érkező napenergia tudná azt fedezni. A közlemény nem említi, de a napsugárzásból villanyáramot előállító, korszerűnek mondott napelemek – ezek nem tévesztendők össze a meleg vizet készítő napkollektorokkal – hatásfoka ma valamivel 10 százalék felett van. Így egy átlagos háztartás villanyáram szükségletét közel 20 négyzetméternyi napelem tudná megtermelni.
A közlemény idézi az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA – European Photovoltaic Industry Association) idei felmérésének eredményét. Eszerint Európában – így Magyarországon is – a tetők 40 százaléka, a homlokzatoknak pedig a 15 százaléka alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. Épületekre telepítve a napelemeket, azok a mezőgazdasági területeket sem vonják el az élelmiszertermeléstől. Ez utóbbi megjegyzés – az ugyancsak megújuló energia forrásnak számító – biomasszára vonatkozik, amely az élelmiszer növények termelésétől vesz el termőterületeket.
A közlemény kiemeli, hogy a napelemes áramtermelés különösen nyáron lenne előnyös, amikor nappal teljes teljesítménnyel működnek a légkondicionálók. Ezek ellátására, nappali csúcserőművekként szolgálnának a napelemek. A közleményt készítő IMNTP gesztor intézete az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézete. A platform tematikailag közvetlenül illeszkedik a mikro- és nanoelektronikai ENIAC Joint Technology Initiative, valamint a European Photovoltaic Technology Platform célkitűzéseihez. Tagjai közt található – többek közt – a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke, és a General Electric is.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
