Kristóf Attila: (bántani kell vagy védeni )

Jelenleg egy menő reklámszakember kilóra jóval többet ér, mint egy akadémikus. Valamire való cég nem lehet meg marketingcsapat nélkül, az úgynevezett üzleti élet alapvető, sőt döntő részét jelenti a reklám, s a legközvetlenebb módon kihat az életünkre. A média enélkül saját dugájába dőlne, a kereskedelem pangana és elbágyadna minden. A régi mondást nyugodtan kivetkőztethetjük önmagából emígy: „A jó cégérnek borra nincs is szüksége.” S bizony áruvédjegy is csak akkor lesz egy költő nevéből, ha híre egy alapvető reklámtevékenység, a műkritika szárnyra kel. Az úgynevezett fogyasztó, akihez a reklám szól, úgyszólván mellékes, nem az ő érdekeit szolgálja a marketing, bár közvetve – mint a gazdaságot mozgató erőnek – hasznából ő is részesül. A reklám megszűntével legelőször a kereskedelmi tévék sötéten énekelő sztárjaikkal együtt, a politikusok pedig – kampány híján – ugyancsak elveszítenék ragyogásukat. A jó választási kampányt bízvást a reklámtevékenység csúcspontjának nevezhetjük.

(Magyar Nemzet 2010. augusztus 7.)