Angela Merkel véleményét tolmácsolva Steffen Seibert kormányszóvivő hétfőn tartott sajtóértekezletén kifejtette: a jelenlegi helyzetben, amikor folynak a tárgyalások a kormány és a konszernek képviselői között, csöppet sem segítik a probléma megoldását, ha ilyen fenyegető megnyilatkozások kerülnek nyilvánosságra.
Mint az új szóvivő hozzátette: egyelőre nem dőlt el, milyen formában vezetné be a kormány az új adót, amelyet az atomerőművek üzemeltetőinek kellene fizetniük. Annyi viszont bizonyos, hogy a kormánynak eltökélt szándéka: a takarékossági csomagtervben rögzített évi 2,3 milliárd eurót 2011-től kezdve be kell fizetniük a konszerneknek (E.ON, RWE, EnBW, Vattenfall) az államkasszába.
A kisebbik koalíciós párt, a liberális FDP környezetpolitikai szóvivője az NDR rádióban hangsúlyozta: a kormány nem fogja hagyni, hogy az atomlobbi nyomást gyakoroljon rá. Korábban az ellenzéki Zöldek is felháborodva reagáltak a konszernek hétvégén elhangzott fenyegetőzésére. Szóvivőjük felhívta a figyelmet arra, hogy az E.ON és a többiek nyíltan fel akarják rúgni a Schröder-kormánnyal 2000-ben kötött úgynevezett atomkonszenzust, amelynek értelmében a német atomerőművek hátralévő üzemidejét 19 évben szabták meg. Az atomlobbi ehhez képest még legalább további 14 évig akarja működtetni az ország 13 nukleáris erőművét, arra hivatkozva, hogy a szénbányák fokozatos bezárásával kieső energiamennyiséget a megújuló energiaforrások nem lesznek képesek pótolni 2020-tól kezdve. Emiatt pedig szükség lesz az atomenergia mint hídszerepet betöltő energiaforrás további használatára.
Az atomkonszenzus értelmében a legfiatalabb német atomerőműveket (Isar-2 és Neckar-2) 2020-ban, illetve 2022-ben kellene lekapcsolni a villamosenergia-hálózatról.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
