A soknyelvű Európai Unióban a nyelvismeret fontos követelmény a tisztviselők számára, ezért is kell a jelölteknek második nyelvükön letenniük a felvételi vizsgát. Azaz egy francia jelölt jelentkezhet angolul vagy németül, egy angol jelölt viszont angolul nem töltheti ki a pozícióhoz szükséges felvételi tesztet.
Nagy-Britannia lakosai – mivel az angollal kiválóan megértetik magukat mindenhol – köztudottan rosszabbul és kevesebb idegen nyelvet ismernek, mint más uniós országok polgárai. Ezért az uniós tisztviselői állásokra is rosszabb esélyekkel pályáznak a fent ismertetett felvételi rendszer miatt. Az évek folyamán ez oda vezetett, hogy Nagy-Britannia alulreprezentált lett a legtöbb uniós hivatalban és bizottságban. A szigetország vezetői most felemelték a hangjukat emiatt az egyensúly-eltolódás miatt – erről számol be a PR-inside tudósítása.
A helyzet ráadásul folyamatosan romlott 2004 óta, mióta a szigetországban megszüntették a kötelező idegen nyelvi érettségizést. Mára egészen addig fajult a helyzet, hogy az alapszintű uniós tisztviselők közül mindössze 1,8 százalék brit, holott a szigetország az EU lakosainak 12 százalékát teszi ki. Úgy néz ki azonban, hogy a brit kormány sikeresen lobbizott az EU-nál, mert jövő évtől kezdve bárki, így a britek is letehetik angolul a jelentkezéshez szükséges vizsgákat.
A francia kormány tiltakozik az új határozat ellen. Hosszú távon Nagy-Britannia is az ország nyelvoktatásának újbóli megerősítésében látja a megoldást, aminek leromlásáért az előző Munkás Párt által irányított kormányt okolja az új brit vezetés.
(nyest.hu)
Kórházi klotyófantom…














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!