A függőség több, mint egyéni döntések sorozata
Az igazgató szerint azok az irányzatok, amelyek a liberalizációban látják a megoldást, rendszerint figyelmen kívül hagyják az emberi természet alapvető sajátosságait. A függőség nem pusztán egyéni döntések sorozata, hanem biológiai, pszichológiai és szociális tényezők összjátéka. „Ha a társadalom elbizonytalanítja saját határait, azzal nem szabadságot ad, hanem kockázatot növel” – hangsúlyozta, majd kiemelte: egy új kormány számára, ha valóban a társadalom minden csoportjának az érdekét tartja szem előtt, ezért nem lehet valódi kérdés, hogy milyen kiindulópontot választ. Mint fogalmazott,
a drogpolitika nem kísérleti terep: egy új kormány nem fordulhat új irányba csak azért, hogy mást csináljon, mint elődje. „Ugyanis az ilyen bizonytalanság a leginkább veszélyeztetett csoportokat sújtja.
Szerinte zéró tolerancia és a prevenció egysége stabil, kiszámítható keretet ad: világos üzenetet közvetít a fiatalok felé, és egyértelmű kapaszkodót a családok, az iskolák és a közösségek számára.
Hozzátette azonban azt is, a szigor nem jelenthet érzéketlenséget. Ugyanis éppen az a rendszer következetes, amely különbséget tesz a terjesztők és a függők között. Azok számára, akik már a függőség csapdájába kerültek, nem elég a károk minimalizálása. Mint írta, nekik esélyt kell adni a teljes felépülésre – ez pedig komplex kezelést, hosszú távú rehabilitációt és társadalmi reintegrációt jelent.
A zéró tolerancia és a prevenció kéz a kézben jár
A valódi segítség nem áll meg ott, hogy „kevesebb kárt” okozzunk. A cél az, hogy az érintettek visszanyerjék önállóságukat, kapcsolataikat és életminőségüket. Ehhez szakmailag megalapozott terápiás programok, elérhető intézmények és támogató közeg szükséges. A felépülés nem gyors folyamat, de lehetséges – és egy felelős drogpolitika ezt a lehetőséget köteles biztosítani.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!