Országleltárt készít a kormány + Képek

A kormány 2012-től kívánja működtetni az egységes integrált nemzeti vagyonnyilvántartást. A kabinet tárcaközi bizottságok felállításáról is döntött – derült ki a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. Nagy Anna kormányszóvivő bejelentette: a kormány döntött a vagyonleltár elkészítésének munkamenetéről. Mint kiemelte, az a cél, hogy egységes, látható, pontos, hiteles nyilvántartás jöjjön létre.• Schmitt nem talált alkotmányossági kifogást + Képriport + Videó • Október végén tárgyal az új költségvetésről a kabinet

A kormány felkérte az érintett tárcákat – a vidékfejlesztésit, a nemzeti fejlesztésit, a honvédelmit, a belügyit, és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát –, valamint és a KSH-t, hogy augusztus 30-ig hozzanak létre munkacsoport, amely megvizsgálja a nyilvántartási rendszerek kompatibilitását, szükség szerinti integrálását az új rendszerbe. A kabinet emellett felkérte Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési és Fazekas Sándor, vidékfejlesztési minisztert, hogy az „országleltár” elkészítéséhez szükséges forrásokat a 2011-es költségvetésbe tervezzék be, illetve, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével legkésőbb 2011. december 31-ig készítsék el az „országleltárt”, azon belül pedig egy egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszert.

2012-től működik majd

Nagy Anna elmondta azt is, hogy az „oszágleltár” 2012-től működik, a rendszer működtetése és fejlesztése pedig nemzeti fejlesztési miniszter feladat lesz.


Kiemelte még, hogy a kabinet a költségvetési források mellett uniós forrásokban is gondolkozik. A kormányszóvivő aláhúzta: eddig elmaradt az állami vagyont képező épületek, építmények, létesítmények jogi, műszaki állapotának egységes felmérése, dokumentálása, nyilvántartásba vétele, a földhivatali nyilvántartással való összevetése.

Nem pontosak a nyilvántartások

Az előzetes vizsgálatok során kiderült – fűzte hozzá –, hogy a jelenlegi nyilvántartások részben nem naprakészek, nem teljes körűek, nem pontosak, a nyilvántartásban szereplő adatok pedig nem hitelesek. A kormány jó gazda szeretne lenne, ezért tételesen számba kívánja venni, mije is van az országnak – fogalmazott Nagy Anna.

Az egységes, integrált nemzeti vagyonnyilvántartást, azt, hogy mik a közös vagyontárgyak, nemcsak a kormány, hanem az állampolgárok is nyomon tudják követni – emelte ki azzal, hogy ehhez először fel kell tárni, hogy hol és milyen állapotban vannak a rendelkezésre álló eszközök. Az „országleltár” kapcsán a kormányszóvivő úgy vélekedett: a közvagyon törvényes, mindenekelőtt a nemzet érdekében történő felhasználása nemcsak az ország alapvető gazdasági érdeke, de fontos alappillére a társadalmi igazságérzetnek is. Amíg nem vesszük számba, hogy mink is van, nagyon nehéz tisztán látni, miből lehet gazdálkodni – húzta alá.

Tárcaközi bizottságok alakulnak

Két új, tárcaközi bizottság alakul: az egyik a társadalmi felzárkózási és cigányügyi, a másik pedig a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság – közölte Nagy Anna. A kormányszóvivő hozzátette, emellett „kiszélesítik” az európai koordinációs tárcaközi bizottságot. A társadalmi felzárkózási és cigányügyi tárcaközi bizottság olyan állandó testület lesz, amely a magyar cigányság felzárkózását kívánja ösztönözni, ennek érdekében összehangolja a kormányzati intézkedéseket. Feladatai közé tartozik a hosszú távú nemzeti stratégia megalkotása, valamint egy rövidtávú akcióterv kidolgozása, ez alapján pedig egy rövidtávú akcióterv kidolgozása, amely kifejezetten a cigányság és a mélyszegénységben élők életkörülményeinek, társadalmi helyzetének és integrációjának javítását célozza meg – ismertette a kormányszóvivő. Hangsúlyozta, olyan intézkedéssorozatról van szó, ahol mindkét fél részéről erőfeszítésekre van szükség.


A bizottság az elnök mellett tíz taggal fog működni és kilenc olyan államtitkárral, akik érintettek a feladatban. Tagja lesz a testületnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke. A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság célja, hogy a határon túl élő, illetve a világban szétszóródott magyarságot érintő kormányzati döntéseket összehangolja – mondta a kormányszóvivő. Feladatai között szerepel egy olyan egységes információs rendszer létrehozása, amely a kölcsönös tájékoztatáson alapul, valamint nemzetpolitikai feladatok végrehajtása, koordinálása. A testületnek javaslatokat kell majd készítenie a kormány részére arról, hogy milyen nemzetpolitikai támogatásokat lehet tervezni, hogyan lehet ezeket felhasználni és felhasználásukat ellenőrizni.

Semjén lesz az elnök

A bizottság elnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, alelnöke Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, titkára pedig Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A testület öt minisztérium tagjait foglalja magában: a Belügyminisztériumot, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, valamint a Vidékfejlesztési Minisztériumot parlamenti államtitkári szinten. Továbbá 16 olyan államtitkár is tagja lesz, aki feladatánál fogva nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozik. E bizottságban is helyet foglal a KSH elnöke.

A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság július 13-án már megtartotta előkészítő ülését. Nagy Anna közölte azt is, hogy „kiszélesítik” az európai koordinációs tárcaközi bizottságot. Erre – mint mondta – az eddigi működési tapasztalatok és a kormányzati szerkezeti változások miatt van szükség. A testület feladata, hogy bizonyos európai uniós kérdésekben kialakítsa a magyar álláspontot.


Tárgyaltak az EU-elnökségről

Az uniós elnökség bebizonyíthatja a magyaroknak, hogy az EU nem egyenlő Brüsszellel, az elnökség idején elsősorban Magyarországon múlik merre halad az unió – mondta Robák Ferenc kormánybiztos a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten. Robák Ferenc az után nyilatkozott, hogy a 2011. első félévében esedékes magyar elnökségre való felkészülés állásáról tárgyaltak a szerdai kormányülésen.

A magyar EU-elnökség lebonyolításának operatív hátteréért felelős kormánybiztos kiemelte, a fél év során 200-250 eseményt rendeznek, ebből 16 miniszteri tanácsülés lesz.

A kormánybiztos úgy fogalmazott, az előző kormány tervei szerint az elnökség 9 milliárd forintos költségvetéséből 2,1 milliárdot ingatlanok eladásából fedeztek volna, de ezek az eladások „nincsenek olyan stádiumban”, hogy ez az összeg rendelkezésre álljon, a hiányzó pénzt átcsoportosításokkal és megtakarításokkal teremtik elő.

Nagy Anna kormányszóvivő az államfőnek a kormányülésen való részvételével kapcsolatban úgy fogalmazott: reményre ad okot azt látni, hogy Magyarország vezetői egymással is párbeszédet szeretnének folytatni a jövőben. Ez alapvetően az egész ország érdekében történik – tette hozzá.

(MTI)