Döntésük értelmében ezekbe a lakásokba többnyire azok költözhetnének be, akiket kilakoltatnak a jogos tulajdonosoknak visszaszolgáltatott, a kommunizmus idején államosított ingatlanokból. Az intézkedés azonban csak részben javítana a város szociális segélyezetteinek a sorsán, ugyanis az önkormányzat több mint 1500 lakásigénylést iktatott. Ebből 540 szociális alapú lakásigénylés, 980 kérést pedig fiatal pályakezdők nyújtottak be. Utóbbiak a fejlesztési minisztérium által finanszírozott ANL-tömbházak megépítésére várnak. Máramarosszigeten az utóbbi években közel tíz ilyen tömbházat építettek. Jelenleg épülőben van egy következő, ám a minisztérium pénzhiány miatt leállította az ottani munkálatokat.
A városvezetés egyébként már kinézett egy tömbházat, amelyet a szociális lakások kialakítása céljából megvásárolna. Ez a régi állami építkezési vállalat tulajdonában van. A városatyák úgy értesültek, hogy a vállalat el szeretné adni, ezt vásárolnák meg. Tárgyalásokba azonban még nem kezdtek, hiszen jelenleg a panelben lakik pár család. A tanács a határozat értelmében azt csak egészben, üresen és minden kötöttségtől mentesen vásárolja meg. Így juthat a város jutányos áron az ingatlan birtokába, ráadásul sokkal könnyebben lehet majd felújításokba kezdeni, ha nem lakik ott senki.
„Ilyen körülmények között az eladás nehézkes lesz. A dolog kétélű. Nem oldhatsz meg egy szociális lakásgondot úgy, hogy közben másikat okozol vele. Ez csak látszólagos megoldást jelentene. Nem lakoltathatjuk ki az ottani bérlőket, hogy másokat költöztessünk be. Szerintem a városi tanácsosok nem voltak ezzel tisztában, hogy ott jelen pillanatban laknak emberek. Azokat nem lehet csak úgy kilakoltatni” – nyilatkozta Dan Spiridon Pralea, a máramarosszigeti polgármesteri hivatal szóvivője. Ez esetben ez az intézkedés akár évekig is elhúzódhat, hiszen a közgyűlési határozatot az adott körülmények között nehezen lehet majd átültetni a gyakorlatba.
(kronika.ro)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
