Hozzátette: ezért a Húscéh – amely több mint 30 kis- és közepes méretű magyar húsipari vállalkozást képvisel – a következő másfél-két évben 30-32 százalékra kívánja emelni jelenlegi 25 százalékos belföldi piaci részesedését.
A Húscéh elnöke elmondta: a magyar húsipar termelésének mintegy negyedét adják a Húscéhbe tömörült vállalkozások. Ez átlagosan évente mintegy 70-80 milliárd forintos árbevételt jelent. A cégek termékeik mintegy 90 százalékát belföldön értékesítik.
A szakember hozzátette: reméli, hogy az eltelt két évtizedben az ágazatban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások több tízmilliárd forintot fordítottak fejlesztésre, és ez nem volt hiába való. Számukra ugyanis a nehéz volt teljesíteni az uniós követelményeket. Ezért minden uniós pályázati lehetőséget megragadtak annak érdekében, hogy forrásokat biztosítsanak a vállalkozásaik fejlesztéséhez.
Ezt az expanzív piaci törekvést támasztotta alá Babati Zoltán szerint az első Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó is, amelyet Budapesten tartottak magyar kezdeményezésre augusztus második felében.
Az esemény közönségprogramjain beigazolódott, hogy az emberek igénylik a hagyományos magyar ízlés szerint készült termékeket, amelyeket a magyar kkv-k készítenek. A kóstoltatással egybekötött termékbemutatókon ugyanis sokan érdeklődtek hol vásárolhatók meg a helyi ízeket előnybe részesítő kenőmájasok, kolbászok, felvágottak. A kis és közepes húsipari cégek – elsősorban belföldi – üzleti lehetőséget látnak a termelés növelésében. Egyben bíznak abban, hogy a törekvéseiket – a közzétett szándékoknak megfelelően – kormányzati szinten is támogatják, valamint belátható időn belül növekszik majd a belföldi vásárlóerő is – tette hozzá a Húscéh elnöke.
(MTI)
origo.hu
„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított
