A témával kapcsolatban elgondolkodtató adatot közölt kérdésünkre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). A hatóságnál arról érdeklődtünk, hogy a 2008 végén törvénybe foglalt úgynevezett offshore-adóamnesztiát hányan használták ki. A jogszabály büntető- és adójogi mentességet kínált azoknak a magánszemélyeknek, akik hazahozták az adóparadicsomi államokból, offshore területekről például kamat vagy osztalék formájában származó bevételeiket. Az amnesztia kezdetben azoknak járt, akik a tízszázalékos kedvezményes adó lerovása után a visszautalt pénzek felét magyar állampapírba fektették.
*
Az APEH közlése szerint az első évben, 2008-ban 24 személy hozta haza pénzét külföldről. Az érintettek összesen húszmillió forintot utaltak vissza Magyarországra, vagyis fejenként átlagosan kevesebb mint egymilliót. A közkasszába nem is folyt be nagy summa: mindössze kétmillió forint adót rótt le a huszonnégy üzletember.
Később módosítottak a szabályokon, s eltörölték azt a feltételt, hogy a hazahozott összegek felét állampapírba kell fektetni. Nem tudni, hogy a változtatás milyen hatást gyakorolt a külföldön üzletelőkre, az azonban bizonyos, hogy tavaly lényegesen többen és jelentősen nagyobb összegű külhonban fialt pénzt vallottak be itthon. Az adóhatóság közlése szerint tavaly 328-an döntöttek úgy, hogy Magyarországra utalják a máshonnan származó bevételeiket. A szóban forgó személyek együttesen 34,8 milliárd forintról adtak számot az APEH-nak, fejenként átlagosan több mint százmillióról. Az érintettek tavaly 3,5 milliárd forint adót fizettek be.
Szakértőknél azt tudakoltuk, vajon mely körből kerülhetett ki az a nagyjából 350 személy, aki az elmúlt két esztendőben hazahozta külföldi bevételét. Egy neve mellőzését kérő hozzáértő elképzelhetőnek ítélte, hogy jórészt a rendszerváltoztatás környékén meggazdagodott, zömmel az állampárthoz kapcsolódó személyek használhatták ki a 2008 végén megszavazott offshore-amnesztia nyújtotta lehetőséget. A pénzügyi szakértő felidézte, hogy több, magas pozícióban lévő személynek már a nyolcvanas évek végén volt offshore cége vagy adóparadicsomi országban bankszámlája. A szakember azt feltételezi, hogy közülük sokan menekíthették titokban külföldre a privatizációkor szerzett hatalmas vagyonukat. Nyilatkozónk szerint ezeknek a külföldi számlákon és offshore cégekben lapuló pénzeknek egy része is hazajöhetett az elmúlt két évben, bár kizárt, hogy a több mint háromszáz személy mindegyike az egykori állampárthoz lenne köthető.
Meglepték az APEH adatai Walde Zsolt cégjogászt is. Az ügyvéd nem számított arra, hogy enynyien és ekkora összeget utalnak haza. A szakember korábban úgy becsülte: legfeljebb pár tucatnyian folyamodnak majd az offshore-amnesztiához. Az ügyvéd nem bocsátkozott találgatásokba arról, kik lehetnek, milyen múlttal rendelkezhetnek a pénzüket hazautaló személyek, ám szerinte számos, legálisan tevékenykedő vállalkozónak is megérhette a kedvezményes szabályok igénybevétele. Walde Zsolt úgy látja: a mostani adatokból nem lehet megbecsülni, hány magyar üzletembernek van offshore cége, s mekkora nagyságú hazai eredetű vagyon lehet külföldi adóparadicsomokban.
Mások éppen a korábban napvilágot látott becslések alapján fogalmaznak úgy: az offshore-amnesztiáról szóló szabály csalódást okozott. Egyesek szerint ugyanis nagyjából kétezermilliárd forintnyi magyar vagyon lapulhat az adóparadicsomokban, s legalább tízezer hazai üzletember tart fenn offshore vállalkozást. Ezekhez az értékekhez viszonyítva csekélynek nevezhető a két év alatt hazahozott 35 milliárd forint és a 350 bevallás. Már csak azért is, mert az amnesztiaszabály miatt Magyarországra utalt összegek eredetét az APEH nem vizsgálhatja, és büntetőeljárás sem indulhat idehaza az érintettek ellen.
Némelyek a külföldi példák alapján ítélik kevésnek a Magyarországra utalt összeget. Ezek a szakemberek Románia esetét hozzák fel, ahol nagyjából háromszázmilliárd forintnak megfelelő eurónyi külföldön tartott vagyont várnak haza. Felhozták azt is: Olaszországban több ezer milliárd forintot kitevő euró vándorolt vissza az ottani amnesztiaszabály nyomán, míg a brit üzletemberek – az angol kedvezményes passzusok alapján – 160 milliárd forintnyi összeget utaltak át az adóparadicsomokból a szigetországba.
