– Reményteli, biztató hírek érkeznek a Vatikánból Ferenc pápa állapotáról. Egyes sajtóorgánumok arról írnak, hogy a szentatya egy héten belül visszatérhet vatikáni rezidenciájára, a Szent Márta-házba. Ennek ellenére konklávéhangulatról cikkeznek az olasz és a nemzetközi lapok. Mit lehet tudni most Ferenc pápa állapotáról?
– Mi újságírók, Vatikán-szakértők csak annyit tudunk, amit a szentszéki sajtóterem minden nap a délelőtti órákban és a késő délutáni közleményben bejelent a pápa aktuális egészségi helyzetéről. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem minősül orvosi jelentésnek, hanem egy erősen megszűrt, a legfontosabb információkat tartalmazó közlés. Egy általános képet nyújt, jelezve, hogy a pápa kórképe összetett, kétoldali tüdőgyulladása van, mely a 88 éves egyházfő esetében akár veszélyes is lehet. Reményteli jelnek tekinthető azonban, hogy az elmúlt két napban javult a szentatya állapota.
– A szentszék által kiadott közleményekkel párhuzamosan számos olyan írás jelenik meg a világsajtóban, amely a pápa visszavonulásával foglalkozik. Tabutémának számít az egyházban a pápaságról való lemondásról, az egyház kormányzásától való visszavonulásról beszélni?
– Nem számít tabutémának, hiszen ismeretes, hogy már az előző században is több egyházfő fontolgatta annak a lehetőségét, hogy lemondjon a pápaságról. IV. Pál pápa sokat foglalkozott a gondolattal, sőt szent II. János Pál pápa 2000-ben komolyan fontolgatta, hogy lemond tisztségéről. 2013-ban XVI. Benedek pápa megtörte az egyház évezredes hagyományát, ereje megfogyatkozására hivatkozva visszavonult a Szent Péter székéből. Ferenc pápa elismeréssel nyilatkozott XVI. Benedek pápa bátorságáról. Sőt, több alkalommal is beszélt arról, hogy ha egészségi állapota nem teszi lehetővé a további munkát, akkor ő is hasonlóan kíván cselekedni. Pontifikátusa elején, 2013-ban a lemondásáról szóló rendeletet adott át Tarcisio Bertone bíboros államtitkárnak. A későbbi években azonban némiképpen változtatott az álláspontján. Későbbi nyilatkozataiban úgy fogalmazott, hogy a pápaságot élete végéig tartó hivatásnak érzi.
– Ferenc pápa korábban arról is rendelkezett, hogyan töltené életének hátralévő részét, ha visszavonulna hivatalából. Mit lehet tudni erről?
– Amikor a lemondás lehetőségeit mérlegelte, akkor egész pontosan arról is szólt, hogy hogyan szeretné a további időszakban szolgálni az egyházat. Nem szándékozott volna a Vatikán zárt falai mögött maradni, távol az emberektől, és azt sem szerette volna, hogy emeritus pápának szólítsák. Azt mondta, azt kívánja, Róma emeritus püspökének hívják.
Azt sem tervezte, hogy visszatér szülőföldjére, Argentínába, hanem a római Santa Maria Maggiore bazilikában kíván maradni. Ehhez a pápai bazilikához mélyen kötődik, minden apostoli útja alkalmával ide jött el fohászkodni a Szűzanyához, és a látogatások után is betért hálaadó imára.
Jelenleg nincs semmifajta szentszéki szabályzat, mely a lemondásra és az azt követő időszakra vonatkozik, de nem kizárt, hogy Ferenc pápa rendeletet hoz a kérdésben. A kánonjog annyit határoz meg, hogy a mindenkori pápa szabadon dönthet lemondásáról és nem szükséges ennek elfogadása.
– Ön szerint kik a legesélyesebb bíborosok, akik az egyház vezetését átvehetik Ferenc pápa lemondása esetén?
– Előrebocsátanám, hogy meglátásom szerint nem érkezett el a pillanat, hogy Ferenc pápa lemondjon hivataláról. Jobban van, nem indokolt konklávéról beszélni. Az azonban igaz, hogy idős, és minden kórházi tartózkodása alatt előkerül az utódlás kérdése. Kétségtelenül a legesélyesebb vatikáni személy Pietro Parolin bíboros, államtitkár, aki a közel áll a szentatyához, és pontifikátusa alatt a leghosszabb ideig volt hivatalban. Egy másik pápaesélyes személy Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi pátriárka, aki a Szentföldön betöltött hivatala kapcsán számos bíborossal kapcsolatban áll. Felmerült a progresszív ághoz tartozó Mario Grech máltai bíboros neve is, aki folytathatja Ferenc pápa szinodális irányvonalát, és Jean-Marc Aveline francia bíboros is.
Fotó: AFP
Vatikáni berkekben igen nagy tiszteletnek és elismerésnek örvend Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek is. Széles körben ismerik, hiszen éveken keresztül az Európai Püspöki Konferencia elnöke volt, nem utolsósorban kánonjogi tudását is felbecsülhetetlennek tartják. Azon kevés bíboros közé tartozik, akit szent II. János Pál pápa kreált. Moderált nézetei miatt párbeszédet tud létesíteni az egyház különböző szárnyaival.
A Budapesten megrendezett Eucharisztikus Kongresszus is nagy sikernek számított a Vatikánban, számos bíboros személyesen vett részt rajta, mely a magyar egyházfő elismeréseként értékelhető.
Matteo Zuppi bíborosra, az Olasz Püspöki Konferencia elnökére is kiemelt tisztelettel tekint a pápaválasztó bíborosi kollégium. Ferenc pápa őt nevezte ki különleges küldöttjeként, hogy Kijevbe és Moszkvába utazzon az ukrán–orosz konfliktus kirobbanását követően és felderítse a béketeremtés lehetőségeit.
– Milyen adottságokkal kell rendelkeznie a jövőbeli pápának?
– Gyakran megfogalmazódik, hogy krízisben van az egyház. Ez azonban nemcsak a hivatások válságát jelenti, hanem a hit válságát is. Azt hiszem, nem tekinthető elegendő elvárásnak a jó kommunikációs képesség. A világgal folytatott párbeszéd nem gyengítheti a katolikus identitást, az egyház gyökereit. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni Ferenc pápa pontifikátusának értékeit, a szegények, a társadalom peremére szorultak iránti érzékenységét, ugyanakkor meg kell erősíteni a hit tanítását, és az egyház értékeit is jobban el kell mélyíteni. Az egyház kétezer éves tanítása máig érvényes, a mai ember számára is választ és eligazítást ad. Az egyháznak nem az a dolga, hogy mindenkit befogadjon, hanem hogy az evangélium üzenete által változtasson az emberek életén.
Borítókép: Bíborosok a Vatikánban a jubileumi szentévben (Fotó: AFP)
