„Magyarország hiába akarja kerülni a konfliktusokat, nem lehet tudni, mit hoz a jövő”

Vissza kell térnünk ahhoz, hogy Európa képes legyen saját maga megvédésére és ne kizárólag az Egyesült Államok védőernyőjétől függjön – mutatott rá lapunknak adott interjújában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője. Demkó Attila hangsúlyozta: amennyiben Európa időben elkezdte volna a haderőfejlesztést, akkor komolyabban venné Oroszország, de még az Egyesült Államok is.

Katonák a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek harcjárművezető gyakorlatán (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Fontosnak nevezte azt is, hogy olyan lőszergyárat építünk, amely jórészt képes a magyar lőszerigényeket kiszolgálni. – Gyártunk vagy gyártani fogunk 30 milliméteres lőszert a Lynx-hez, a 120 milliméterest a Leopardhoz, a 155 milliméterest pedig a PZH 2000-hez. Tehát nem egyszerűen egy-egy ponton fejlesztettünk, hanem egy átfogó, egymáshoz kapcsolódó katonai és hadiipari fejlesztés zajlik jelenleg – hangsúlyozta. 

Harcászati gyakorlaton résztvevő  Panzerhaubitze 2000 (Forrás: honvedelem.hu)

Demkó Attila kiemelte: a Magyar Honvédség tartalékos toborzás kapcsán elért eredményeket is. Felidézte, Magyarországnak 2010-ben gyakorlatilag nem volt tartalékos ereje. – Már közel 20 ezer tartalékosunk van, ami egy óriási lépés 15 év alatt, különösen egy olyan országban, amelynek a népét évtizedeken át arra nevelték, hogy nincs szükség a hadseregre – mondta.

A Magyar Honvédség területvédelmi tartalékos állományának összevont katonai eskütétele  2024. október 12-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Emlékeztetett: a NATO utasítása 15 éve még az volt, hogy a tagállamok a békefenntartó műveletekre koncentráljanak, a területvédelemmel nem kell foglalkozni. Magyarország viszont 2010-től kezdve határozottan azt az álláspontot képviseli következetesen, hogy igenis kell foglalkozni a területvédelemmel. 

„Ezután a Krím annektálása 2014-ben, majd a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború megint csak megmutatta, hogy a magyar álláspont volt inkább a jövőbe látó, nem pedig az európai országok által nagyon sokszor mindenféle kritika nélkül elfogadott akkori amerikai”

 – húzta alá.

Magyarország megbízható szövetséges

A szakértő ezek után kitért Magyarország NATO-tagságára is. Mindenekelőtt felhívta a figyelmet arra, Donald Trump amerikai elnök megválasztása új kihívások elé állította a szövetségi rendszer tagjait, amely ösztönzően hat Európa védelmének megerősítésére. 

„Európa évtizedeken át mást sem csinált, csak az amerikai biztonságból élt, Trump teljesen jogosan vádolta meg Európát potyautassággal első elnöksége alatt. Csak ezután kezdték az európai NATO-tagállamok emelni a védelmi költségvetésüket, de sokan még mindig nem érték el GDP-arányosan a két százalékot”

 – mondta.

Szerinte Magyarország kiveszi a részét a szövetségben a munkából, amit a haderőfejlesztésen felül jól mutat például az is, hogy jelentős szerepet vállalunk békemissziókban, főleg a Balkánon, és más országok légtérvédelmében.  

Az MH vitéz Szentgyörgyi Dezsõ 101. Repülődandár Gripenje Kecskeméten (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

– Nagyon fontos látni, hogy Magyarország egy megbízható partner a NATO-n belül. Azt, amit vállaltunk, megtesszük. Ha pedig extrát kérnek tőlünk, például Ukrajna tekintetében, azt már nem feltétlen, de ez a szuverén döntésünk – szögezte le, majd rámutatott: „az az ország, amely saját NATO-vállalásai kárára ad át fegyverzetet Ukrajnának, az a többi NATO-tagot gyengíti.” 

Kifejtette: egy tagállam vállalásai nem csak saját magának szólnak, hanem az összes többi NATO-tagnak. – Az a tagállam, ami nem szállít le fegyverzetet egy másiknak időben Ukrajnára hivatkozva, nem csak saját magát, hanem a szövetséget gyengíti – szögezte le.

Borítókép: Magyar katonák harcászati gyakorlaton vesznek részt az újonnan beszerzett H225M helikopterekkel (Forrás: honvedelem.hu)