A béke alapja az erő: a haderőfejlesztés arról szól, hogy komolyabban vegyenek minket – mutatott rá lapunknak adott interjújában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének programvezetője. Demkó Attilát arról kérdeztük, a kormány miért tekinti kiemelt fontosságúnak a haderőfejlesztést, illetve milyen geopolitikai jelentősége van annak, ha a régióban egy ország erős hadsereggel rendelkezik.
– Amennyiben Magyarországhoz hasonlóan Európa többi országa is időben elkezdte volna a haderőfejlesztést, akkor Európa nem lenne a mai kiszolgáltatott helyzetében, és komolyabban venné Oroszország, de még az Egyesült Államok is – mutatott rá. Demkó Attila szerint
„Magyarország hiába akar békét, hiába akarja a konfliktusokat elkerülni, nem lehet tudni például, mi lesz a Balkánon öt év múlva.”
Úgy véli, a haderőfejlesztést folytatni kell, hogy az ország minél nagyobb biztonságban legyen. – Az egyik legkevésbé értelmezhető kritika, hogy Magyarország nem képes magát megvédeni. A kérdés mindig az, hogy kivel szemben? – szögezte le.
Mint mondta, jelenleg nincs konkrét fenyegetés, viszont az országnak szüksége van általában véve egy – gazdasági teljesítőképességéhez mérten – megfelelő haderőre, és ezzel nem rendelkeztünk a Gyurcsány-korszakban történt leépítések óta. – Azelőtt a térségben a hét szomszédos ország közül csak Ukrajna és Románia fegyverzete volt jelentősebb, de utóbbié sem sokkal – hívta fel a figyelmet a RAND Corporation tanulmánya alapján a szakértő, majd hozzátette:
vissza kell térnünk ahhoz, hogy Európa képes legyen saját maga megvédésére és ne kizárólag az Egyesült Államok védőernyőjétől függjön.
Következetes beszerzések
Demkó Attila szerint Magyarország ebben a kérdésben példamutatóan élen jár a térségben, ugyanis már 2016 végén elindította az átfogó haderő és hadiipari fejlesztési programját. Hozzátette: ráadásul a magyar haderőfejlesztés az európai alapból valósul meg, ugyanis egy fegyvercsaládot választott, ami alapvetően német alapú.
– Vannak még török, izraeli és cseh kooperációk, de alapvetően Németországhoz tartozik az a vonal, amihez kötöttük a magyar haderőfejlesztést. Ennek köszönhetően például a Leopard 2-es harckocsinak, a Panzerhaubitze (PZH) 2000-es önjáró lövegnek és a Lynx gyalogsági harcjárműnek is vannak csereszavatos alkatrészei, ráadásul ezek a lánctalpasok egymással mind kompatibilisek. Ezzel szemben sok országnak, – akár még olyan nagynak is, mint Franciaország –, hiába van harckocsija, de mellé nem nagyon vannak lánctalpas gyalogsági harcjárművei – magyarázta.
Fontosnak nevezte azt is, hogy olyan lőszergyárat építünk, amely jórészt képes a magyar lőszerigényeket kiszolgálni. – Gyártunk vagy gyártani fogunk 30 milliméteres lőszert a Lynx-hez, a 120 milliméterest a Leopardhoz, a 155 milliméterest pedig a PZH 2000-hez. Tehát nem egyszerűen egy-egy ponton fejlesztettünk, hanem egy átfogó, egymáshoz kapcsolódó katonai és hadiipari fejlesztés zajlik jelenleg – hangsúlyozta.
Demkó Attila kiemelte: a Magyar Honvédség tartalékos toborzás kapcsán elért eredményeket is. Felidézte, Magyarországnak 2010-ben gyakorlatilag nem volt tartalékos ereje. – Már közel 20 ezer tartalékosunk van, ami egy óriási lépés 15 év alatt, különösen egy olyan országban, amelynek a népét évtizedeken át arra nevelték, hogy nincs szükség a hadseregre – mondta.
Emlékeztetett: a NATO utasítása 15 éve még az volt, hogy a tagállamok a békefenntartó műveletekre koncentráljanak, a területvédelemmel nem kell foglalkozni. Magyarország viszont 2010-től kezdve határozottan azt az álláspontot képviseli következetesen, hogy igenis kell foglalkozni a területvédelemmel.
„Ezután a Krím annektálása 2014-ben, majd a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború megint csak megmutatta, hogy a magyar álláspont volt inkább a jövőbe látó, nem pedig az európai országok által nagyon sokszor mindenféle kritika nélkül elfogadott akkori amerikai”
– húzta alá.
Magyarország megbízható szövetséges
A szakértő ezek után kitért Magyarország NATO-tagságára is. Mindenekelőtt felhívta a figyelmet arra, Donald Trump amerikai elnök megválasztása új kihívások elé állította a szövetségi rendszer tagjait, amely ösztönzően hat Európa védelmének megerősítésére.
„Európa évtizedeken át mást sem csinált, csak az amerikai biztonságból élt, Trump teljesen jogosan vádolta meg Európát potyautassággal első elnöksége alatt. Csak ezután kezdték az európai NATO-tagállamok emelni a védelmi költségvetésüket, de sokan még mindig nem érték el GDP-arányosan a két százalékot”
– mondta.
Szerinte Magyarország kiveszi a részét a szövetségben a munkából, amit a haderőfejlesztésen felül jól mutat például az is, hogy jelentős szerepet vállalunk békemissziókban, főleg a Balkánon, és más országok légtérvédelmében.
– Nagyon fontos látni, hogy Magyarország egy megbízható partner a NATO-n belül. Azt, amit vállaltunk, megtesszük. Ha pedig extrát kérnek tőlünk, például Ukrajna tekintetében, azt már nem feltétlen, de ez a szuverén döntésünk – szögezte le, majd rámutatott: „az az ország, amely saját NATO-vállalásai kárára ad át fegyverzetet Ukrajnának, az a többi NATO-tagot gyengíti.”
Kifejtette: egy tagállam vállalásai nem csak saját magának szólnak, hanem az összes többi NATO-tagnak. – Az a tagállam, ami nem szállít le fegyverzetet egy másiknak időben Ukrajnára hivatkozva, nem csak saját magát, hanem a szövetséget gyengíti – szögezte le.
