A béke alapja az erő: a haderőfejlesztés arról szól, hogy komolyabban vegyenek minket – mutatott rá lapunknak adott interjújában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének programvezetője. Demkó Attilát arról kérdeztük, a kormány miért tekinti kiemelt fontosságúnak a haderőfejlesztést, illetve milyen geopolitikai jelentősége van annak, ha a régióban egy ország erős hadsereggel rendelkezik.
– Amennyiben Magyarországhoz hasonlóan Európa többi országa is időben elkezdte volna a haderőfejlesztést, akkor Európa nem lenne a mai kiszolgáltatott helyzetében, és komolyabban venné Oroszország, de még az Egyesült Államok is – mutatott rá. Demkó Attila szerint
„Magyarország hiába akar békét, hiába akarja a konfliktusokat elkerülni, nem lehet tudni például, mi lesz a Balkánon öt év múlva.”
Úgy véli, a haderőfejlesztést folytatni kell, hogy az ország minél nagyobb biztonságban legyen. – Az egyik legkevésbé értelmezhető kritika, hogy Magyarország nem képes magát megvédeni. A kérdés mindig az, hogy kivel szemben? – szögezte le.
Mint mondta, jelenleg nincs konkrét fenyegetés, viszont az országnak szüksége van általában véve egy – gazdasági teljesítőképességéhez mérten – megfelelő haderőre, és ezzel nem rendelkeztünk a Gyurcsány-korszakban történt leépítések óta. – Azelőtt a térségben a hét szomszédos ország közül csak Ukrajna és Románia fegyverzete volt jelentősebb, de utóbbié sem sokkal – hívta fel a figyelmet a RAND Corporation tanulmánya alapján a szakértő, majd hozzátette:
vissza kell térnünk ahhoz, hogy Európa képes legyen saját maga megvédésére és ne kizárólag az Egyesült Államok védőernyőjétől függjön.
Következetes beszerzések
Demkó Attila szerint Magyarország ebben a kérdésben példamutatóan élen jár a térségben, ugyanis már 2016 végén elindította az átfogó haderő és hadiipari fejlesztési programját. Hozzátette: ráadásul a magyar haderőfejlesztés az európai alapból valósul meg, ugyanis egy fegyvercsaládot választott, ami alapvetően német alapú.
– Vannak még török, izraeli és cseh kooperációk, de alapvetően Németországhoz tartozik az a vonal, amihez kötöttük a magyar haderőfejlesztést. Ennek köszönhetően például a Leopard 2-es harckocsinak, a Panzerhaubitze (PZH) 2000-es önjáró lövegnek és a Lynx gyalogsági harcjárműnek is vannak csereszavatos alkatrészei, ráadásul ezek a lánctalpasok egymással mind kompatibilisek. Ezzel szemben sok országnak, – akár még olyan nagynak is, mint Franciaország –, hiába van harckocsija, de mellé nem nagyon vannak lánctalpas gyalogsági harcjárművei – magyarázta.
