– Magyarország biztonságához Európában béke és egy olyan hiteles, felkészült, kiképzett hadsereg kell, amelynek tagjai mesterien kezelik a fegyvereket és fegyverrendszereket, új doktrínája és kiképzési rendszere van – mutatott rá lapunknak adott interjújában Böröndi Gábor. A vezérezredes kiemelte: ennek célja, hogy megfelelő elrettentőerőt biztosítson azok ellen, akik Magyarország vagy akár a szövetségi rendszer ellen fellépnek.
– A Magyar Honvédség – ahogy általában minden hadsereg – a konfliktusra készül – szögezte le, majd felidézte: Magyarország a haderőfejlesztést korábban kezdte, mint a többi európai állam, ugyanis időben felismerte, hogy a tömeges migráció, a terrorveszély és a háborúpárti brüsszeli politika miatt romlik az európai biztonsági környezet.
Böröndi Gábor a haderőfejlesztési programra rátérve kifejtette annak komplexitását, mindenekelőtt kiemelve a légvédelmet: szerinte a légtérellenőrzés, a légtér szuverenitása különösen fontos, hiszen annak biztosítása nélkül a szárazföldi és logisztikai csapatok sem tudnak tevékenykedni. – Magyarország NASAMS rakétarendszert szerzett be, új típusú radarokat telepített a megfelelő helyekre, és olyan átfogó légi helyzetképpel rendelkezünk, ami lehetővé teszi, hogy biztonságban legyen az ország légtere – sorolta.
Európa egyik legerősebb nehézdandárja
A haderőfejlesztés egy másik nagyon fontos ágának egy ütőképes, korszerű, 21. századi technikájú nehézdandár felállítását nevezte meg. Mint mondta, ez a legújabb Leopard harckocsikból, a Panzerhaubitze önjáró tüzéreszközökből és a Magyarországon is gyártott Lynx harcjárművekből áll, kiegészítve a török Gidrán harcjárművekkel.
– Öt éven belül az európai hadseregek között a Magyar Honvédség nehézdandára az egyik legjobban felszerelt lesz – emelte ki. Hozzátette: ez semmit sem ér, ha nem tudjuk a megfelelő logisztikai hátteret biztosítani. Emlékeztetett, ezen a területen is nagymértékű a fejlődés, példaként említette a központi raktárbázis kiépítését Szentkirályszabadján.
Böröndi Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a XXI. században a kiberképességről sem szabad megfeledkezni. A magyar katonák nemzetközi gyakorlatokon tettek tanúbizonyságot arról, hogy ezt a NATO által 2016-ban hadszíntérnek nyilvánított műveleti területet is látják, értik és uralják.
– Az orosz–ukrán háború pedig rávilágított a drónok megnövekedett szerepére is, arra, hogy milyen változásokat hoztak a hadviselésbe, így a honvédség már naponta használja a drónokat és teszteli a legújabb drónelhárító rendszereket – húzta alá.
Dübörgő hadiipar
A vezérezredes szerint az ütőképes hadsereg egyik alapfeltétele a hadiipar is. – Az, aki nem tudja az ellátási láncot uralni, ellenőrizni, igazából egy féllábú óriás. Meg lehet vásárolni más országtól ezer tankot vagy tízezer tüzérségi lőszert, be lehet szerezni a legújabb eszközöket a tengerentúlról, de ezek nem érnek semmit, ha az ellátási lánc megszakad – hangsúlyozta.
Mint mondta, már a haderőfejlesztés kezdetekor is nagy hangsúlyt fektettek a hadiiparra: így gyártanak már Magyarországon kézi lőfegyvert, nyílt egy Lynx-harcjárműgyár, a lőszergyár pedig Várpalotán hamarosan teljesen üzemkész.
„Arra törekszünk, hogy a mi ellátási láncunkat sem békében, sem konfliktus idején senki se tudja megszakítani”
– hangsúlyozta.
Szerinte a hadiipari fejlesztések és az önálló hadiipar már csak azért is fontos, mert a hivatásos haderő mellett egyre erősebb a tartalékoskomponens, amely kiegészíti az aktív állományt már több mint 14 ezer fővel. – Felszereléssel, fegyverzettel, kiképzéssel, infrastruktúrával – tette hozzá.
