Átadták a NASAMS légvédelmi rakétarendszer két ütegét Győrben, a Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred laktanyájában csütörtökön. A honvédelmi miniszter az átadáson elmondta:
a Magyar Honvédség a legmodernebb technológiát képviselő földi telepítésű légvédelmi rakétarendszer birtokába került,
mellyel nagy magasságú és közepes hatótávolságú oltalmat képes nyújtani.
– A 12 másik országban is alkalmazott rendszer legnagyobb erőssége, hogy irányítóállomások kapcsolatára épülő hálózati kialakítást tesz lehetővé – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf, majd rámutatott:
a NATO-államokban rendkívül elterjedt, kiváló amerikai gyártmányú AMRAAM rakétákkal működik, melyeket a Gripen harci repülőgépek is használnak.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy tavaly megkezdte működését az Airbustól beszerzett a Multifunkcionális Légvédelmi Rakéta Műveleti Központ, a SAMOC.
Folyamatban van az izraeli ELM 2084-es multifunkciós radarok beszállítása és rendszerbe állítása, amely a közismert izraeli Vaskupola rendszer „szemeit” képviseli – tette hozzá.
A fegyverrendszert gyártó norvég Kongsberg Defence & Aerospace AS alelnöke, Kyrre Lohne elmondta, három év telt el a szerződés aláírása óta, ami rekordidőnek számít. Hozzátette, Magyarország az első NATO-ország, mely a NASAMS megnövelt hatótávolságú, úgyneveztt AMRAAM-ER rakétáit alkalmazza. A beszerzésben a magyar és a norvég kabinet mellett az amerikai kormány is részt vett a Raytheon céggel együttműködve.
A gyártó 2024 nyaráig további négy NASAMS üteget, valamint egy kisebb tartalék alegység technikai eszközeit szállítja le.
Mint azt a Magyar Nemzet már korábban megírta: a honvédség földi telepítésű légvédeleme mintegy négy évtizede nem esett át ehhez hasonló fejlesztésen. A NASAMS által leváltandó szovjet Kub rendszereket 1976-tól használja a haderő. Az új eszközök rendszeresítésével sokszorosára nő az oltalmazható terület nagysága, ugyancsak sokszorosára emelkedik az egyidejűleg megsemmisíthető célok száma, azaz a légvédelem harci lehetősége. A NASAMS ezen túlmenően olyan légi támadó eszközökkel – például drónok, illetve csapásmérő robotrepülőgépek – is fel tudja venni a küzdelmet, amelyek ellen a honi légvédelem eddig nem, vagy csak rendkívül korlátozott képességekkel rendelkezett.
Az amerikai–norvég közös fejlesztésű NASAMS rendszer elsősorban a már említett, a magyar légierő JAS–39 Gripen vadászbombázókhoz is rendszeresített, az amerikai AMRAAM AIM–120, illetve megnövelt hatótávolságú AMRAAM-ER radar önirányítású rakéták köré épül. Az elérhető adatok szerint a vadászgépekre is telepített AMRAAM rakéták földről indítva 30 kilométeres hatótávolságúak és maximum 21 kilométer magasan lévő célokra lehet vele tűzelni, a megnövelt képességű AMRAAM-ER rakétákat már akár 50 kilométerre lévő, akár 37 és fél kilométer magasan repülő célokra is lehet indítani. A rendszerhez tartozó radar 120 kilométerre lát el, de más, még nagyobb hatótávolságú felderítő eszközök jeleit is fel tudják dolgozni.
