Made in Hungary – átadták az első magyar gyártású Hiúz páncélost + videó

A honvédelmi miniszter jelenlétében szerdán Zalaegerszegen, a Rheinmetall Hungary üzemében átadták a Magyar Honvédségnek az első magyar gyártású Lynx KF–41 gyalogsági harcjárművet.

20240723 zalaegerszeg az elso magyar gyartmanyu LYNX harcigepjarmu atadasa havran zoltan magyar nemzet

Fotó: Havran Zoltán

– Magyarország nagyra értékeli a Rheinmetallnak a világ és különösen az európai biztonságban játszott szerepét. A béke megőrzéséhez erő kell, és a Rheinmetall, valamint az itt dolgozó magyarok tevékenységének köszönhetően hazánk jelentős erővel gyarapodott – emelte ki.
A miniszter arra is kitért, büszkék lehetünk Magyarország és a magyar emberek teljesítményére: "A magyar mérnökök, fejlesztők, munkások, hegesztők és karbantartók jelentik a jövőnket, akik párját ritkító műszaki teljesítményre képesek".
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy a Lynx "egy másik univerzum a BTR-ekhez képest" a Magyar Honvédség kötelékében. Egy olyan harceszköz, amely képes felvenni a küzdelmet a világon bárhol a szövetségeseken kívüli összes harcjárművel, akár harckocsikkal is.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a csúcstechnológiás eszközök hadrendbe állításához és szükség esetén a harchoz magas szinten kiképzett katonák is kellenek. Ezért hirdették meg éppen a Lynxre tavaly ősszel az első, Embert a vasra! elnevezésű toborzó kampányt, amelynek köszönhetően rendkívül elkötelezett honvédekből álló, hivatásos alakulatot sikerült felállítani.
Björn Bernhard, a Rheinmetall járműrendszerek üzletágának vezérigazgatója arról beszélt, hogy kevesebb mint egy évvel ezelőtt adták át a zalaegerszegi gyárat, ahol mostanra elkészült a legelső Lynx KF-41, a világ legmodernebb gyalogsági harcjárműve. Nem látható, de sokkal jelentősebb ami az elmúlt években a háttérben történt, hiszen 3,5 évvel ezelőtt hozták létre a Rheinmetall Hungary Zrt.-t, majd zöldmezős beruházásként felépült a zalai harcjárműgyár, ami a legmodernebb gyártási technológiát alkalmazza.

Fotó: Havran Zoltán

Közölte azt is: a jövőben Zalaegerszegen gyártják majd a harcjárművek egyéb változatait is, így egyebek mellett parancsnoki és felvezető járműveket, illetve mentőt is. Mindezen túl új légvédelmi rendszert is fejlesztenek, ami tovább növeli a magyar honvédelem erejét és Európa biztonságát.
Paul Walf, a Rheinmetall Hungary vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a magyar kormány és a Rheinmetall már régen megértette, hogy mennyire megváltozott a világ és benne Európa biztonsági helyzete. Hangsúlyozta: a magyar kormány mindig is prioritásként kezelte a magyar emberek és a szövetségesek védelmét, a partnerség és a felelősség eredménye, hogy "nincs még egy olyan ország Európában, ahol jobb példát lehetne találni a védelmi képességek ilyen mértékű fejlesztésére".
Elmondta még: Európa jelenleg legmodernebb, fejlesztő és tesztelő kapacitással is rendelkező gyárában évente több mint 100 járművet képesek gyártani. Jelenleg több mint 220 dolgozót foglalkoztatnak, de a következő években további 200 magyar alkalmazott felvételét tervezik még.

Túl a teszteken

Mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta, az első, Zalaegerszegen készített KF–41 Lynx gyalogsági harcjármű tavaly decemberben gördült ki a Rheinmetall üzeméből, azonban a páncélosra hosszas gyári tesztsorozat és minőségellenőrzés várt. 

Magyarország még 2020. augusztus 16-án szerződött le a Rheinmetall AG-val a KF–41 Lynx hazai gyártásáról. A Honvédelmi Minisztérium 2020. szeptember 9-én mintegy kétmilliárd euró értékben rendelt 209 darab KF–41 Lynx gyalogsági harcjárművet, utóbbiból a kontraktus szerint 163 darab Zalaegerszegen készül, de azóta több forrás is pedzegette, hogy ez az arány módosulhat, a magyar gyártósor javára.

A Hiúz Németországban gyártott példányai már rendszerben állnak a Magyar Honvédség Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárjánál, Hódmezővásárhelyen. Az első zászlóalj katonái már gyakorlatoznak a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárművével. 

Zalaegerszeg nagymacskája

Mit tud a részben a Magyar Honvédség igényei alapján fejleszett Hiúz? A Honvédelem.hu részletes típusbemutatójából kiderül, a gyalogsági harcjármű a háromfős kezelőszemélyzet mellett nyolc lövészkatonát képes szállítani megfelelő páncélvédelem mellett. A lánctalpas jármű hossza 8,49 méter, szélessége 3,8 méter, magassága 3,73 méter, de ez utóbbi függhet a járműtestre szerelt toronytól vagy más felépítménytől is. A méret mellé a páncélzattal összhangban jelentős tömeg is jár: 45 tonnát nyomnak a harckész járművek, így meghaladják egy 72-es harckocsi súlyát.

A nagymacska mozgásáról egy Renk típusú hatsebességes automata váltóval összekapcsolt, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbódízel motor gondoskodik. Az akár 65-70 kilométeres sebességgel mozgó monstrum egyenként másfél tonnás lánctalpakon halad, amelyek megegyeznek a PzH 2000 önjáró tarack lánctalpaival, ami logisztikai előnyt jelent a mindkét típust üzemeltető Magyar Honvédségnek.

A jármű képes másfél méter mély vízi akadályon átgázolni, 2,2 méter széles árkon áthajtani különösebb előkészületek nélkül. Egy méter magas akadály (lépcső) vagy 60 fokos emelkedő sem jelent problémát, és 30 fokosnál nem nagyobb dőlésszögű rézsűn sem borul fel vagy csúszik le.

Fotó: Havran Zoltán

Hiúz rinocéroszbőrrel

Ami a páncélzatot illeti, szemből a gyalogsági harcjárművekre kidolgozott NATO-szabvány, a STANAG legmagasabb, 6-os szintjét képviseli. Ez azt jelenti, hogy a homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is, míg oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek, illetve a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak. Alulról akár tízkilós aknák robbánása ellen is védettek a bent lévők, akik különleges, energiaelnyelő székekben ülnek.

Fotó: Havran Zoltán

Nem csak „vasban” áll a Hiúz védelmi képessége, az egyre elterjedtebb irányított páncéltörő rakéták és az irányítalan páncéltörő rakétagránátok ellen aktív védelemmel is felruházták.

A magyar járművek világszinten egy „elitklubba” kerülnek a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel, mely képes a Lynx ellen indított rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni, eltéríteni, vagy legalább a mozgási energiáját nagyban csökkenteni, hogy ne tudjon a főpáncélon áthatolni.

A StrikeShield rendszer 2021 októberében ment át a német haderő, a Bundeswehr minőség-ellenőrző tesztjein. A teszteket a Magyar Honvédség is figyelemmel kísérte, sőt: egyes próbákat kifejezetten a magyar fél kérésére végeztek el. A tesztek során a rendszer sikeresnek bizonyult többféle nem irányított és irányított páncéltörő rakétával szemben (például Konkursz), ennek köszönhetően döntött a honvédség a StrikeShield rendszer beszerzése mellett.

Az aktív védelmi rendszer az optikai és akusztikai érzékelők jelei alapján álcázással is tud védekezni. A ROSY 40 milliméteres gránátokat kilövő eszköz másodpercek alatt sűrű, átláthatatlan álcázófüstöt biztosít még a mozgásban lévő jármű számára is, eltakarva azt az optikai irányzású vagy keresőfejes páncéltörő fegyverek elől. 

Halálos karmok

Hatékony, megfelelő kaliberű fegyverzet nélkül a Hiúz csak egy nagyra nőtt harctéri páncélozott busz lenne, ezért ahhoz, hogy támogassa az általa szállított lövészek harcát, részt vehessen a páncélelhárításban vagy felderítőtevékenységet végezhessen a frontvonalban,

a Lance 2.0-nak nevezett toronyban foglal helyet az irányzó és a parancsnok, akik mellett egy MK 30–2/ABM 30 milliméteres gépágyú lett beszerelve. A fő fegyver alkalmas a kilövés közben programozható, előre meghatározott ponton felrobbanó repeszromboló lőszer használatára is. Ez jelentősen növeli az alacsonyan repülő légi célok – például drónok, könnyebb helikopterek – vagy a lövészárkokban, erődítésekben a fedezék mögött megbújó élőerő elleni pusztító képességet.

A gépágyúval párhuzamosítva van egy 7,62 géppuska. A parancsnok pedig belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető MSSA távirányítású fegyverállványt, amire géppuska, nehézgéppuska vagy automata gránátvető is szerelhető.

Itt azonban még nem ér véget a fegyvertár, mivel a toronyból rakéták is indíthatók.

Az izraeli Rafael cég Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakétái a torony oldalára szerelt páncélozott konténerből indíthatók. A két rakétát tartalmazó tárolóegység csak az indítás előtt emelkedik ki a védett pozícióból.

Természetesen a harcjármű által szállított lövészkatonák is növelik a tűzerőt, akik a Lynxet a biztonságos hátsó, páncélozott lehajtható rámpán hagyhatják el, és automata kézifegyvereikkel, gránátvetőikkel és hátrasiklás nélküli, vállról indítható páncéltörő fegyvereikkel vehetik fel a harcot.