The New York Times (nytimes.com)
A Ground Zero közelébe tervezett muszlim közösségi központ és mecset igenis meg fog épülni – írja a The New York Timesban maga a központ megálmodója és az egész terv szellemi atyja, Feisal Abdul Rauf.
„Megdöbbentett, hogy az ügy ennyire a figyelem középpontjába került – írja az imám. – Mindannyian meglepődve láttuk, mennyi érzelmet kavar fel a tervezett közösségi épület helyszíne. Ez a figyelem is azt mutatja, az emberekhez különösen közel állnak a vitát generáló értékek: mások jogainak az elismerése, a tolerancia és a vallás szabadsága.”
Rauf két hónapos közel-keleti beszédkörútról érkezett haza, ahol az amerikai kormány támogatásával a vallás- és kultúraközi kapcsolatokról tartott előadásokat. Mint írja, nem akart a távolból nyilatkozni az őt legjobban érintő kérdésben, ezért nem szólalt meg eddig. Most azonban határozottan kimondja: „A Cordoba House meg fog épülni”. Az imám leírja: a projektet a belvárosi közösség, a kormányzat minden szintje és befolyásos vallási vezetők is támogatják, sőt partnerként vesznek benne részt.
A hangsúly nem a mecseten, hanem a vallások kibékítésén van. A Cordoba nevet is ezért választották: a spanyol városban a középkorban békésen együtt élhetett arab, zsidó és keresztény, ezért példamutató az imám számára. A vallásközi kapcsolat elmélyítése érdekében „közösségi terek is helyet kapnak az épületben, medencék, játszóházak, tantermek, ahol a különböző vallásúak együtt játszhatnak, tanulhatnak”. Emellett elválasztott imahelyet terveznek zsidóknak, keresztényeknek és muszlimoknak és más, meg nem nevezett vallások híveinek is, de a Cordoba House-ban a szeptember 11-i terrortámadás áldozatainak is emléket állítanak majd.
Rauf azt írja, közel-keleti körútján látta, mennyit jelentett, hogy Obama elnök és Michael Bloomberg, New York polgármestere kiállt a tervezett központ és mecset mellett. „Különös pillanat volt: egy keresztény elnök és egy zsidó polgármester a muszlimok jogaiért harcol – írja. – Láttam, mennyit jelentett ez az arab utca emberének és a vezetőinek egyaránt. Ez Amerika valódi lényege, és ha a fiatal és könnyen befolyásolható muszlimok ilyen híreket is hallanak, talán kevésbé figyelnek majd a szélsőségesek hívó szavára.”
Az imám szerint a terv támogatói az elnöktől az átlagemberig érzik, az együttműködést és megértést támogató központ megépülésével „globális mozgalom” kezdődhet el, mely begyógyítja a sebeket, és elhozza a békét. „Olyan lehetőség ez, melyet muszáj megragadnunk” – vélekedik.
The Guardian (guardian.co.uk)
Újra a Cambridge a világ legjobb egyeteme. A több mint nyolcszáz éve alapított brit felsőoktatási intézmény hét év után foglalhatta el újra a dobogó csúcsát, letaszítva onnan a korábban legyőzhetetlen Harvardot.
A brit intézmények különösen nagy számban képviseltették magukat a QS listáján, a londoni University College, az Oxford és az Imperial mind az első tíz közé került, míg a londoni és edinburgh-i King’s College az első 25 között végzett. A listát ugyanakkor az amerikai egyetemek uralják, az első 100 közül 31 helyet elfoglalva. Az első a tizenöt ázsiai egyetem közül a Hong Kong University.
A QS a kutatási képesség, a munkaadók preferenciái, a tanárok kvalitásai, illetve az oktatók és a hallgatók nemzetközisége alapján rangsorolta az egyetemeket. A megkérdezett 5000 cég kedvence továbbra is a Harvard, a 15 000 akadémikus viszont a Cambridge-et választotta a legjobb kutatóintézménynek, és a tudományos publikációk idézéseit listázó adatbázisban is a legtöbbet szereplő egyetemnek számít, így nyerhette el az első díjat.
A QS egyetemi tanácsadó testületének vezetője, John O’Leary elmondta: a listán azért az angol és az amerikai intézmények dominálnak, mert a tudomány vezető nyelve az angol. „Ha egy kutató olyan nyelven adja ki a tanulmányát, melyet senki sem ért, nyilván idézni sem fogják” – magyarázta.
origo.hu
Vigyázat, hatalmas közúti ellenőrzésre készül a rendőrség országszerte
