A friss, már 3D-s technikával forgatott negyedik epizódra visszatért Paul W. S. Anderson a rendezői székbe (ő jegyezte az elsőt is, a következőknél „csak” forgatókönyvíró-producerként volt jelen), aki nem mellesleg a bombázó főhős, Milla Jovovich (Alice) férje. Akik arra vártak, hogy sikerül végre valamit kihozni az Umbrella-társaság világ-összeesküvéséből, azokat újfent csalódás éri. A filmsorozat annyira számítógépjáték-feldolgozás (Resident Evil), hogy még a klasszikus egy pálya, egy főellenség menetet is megtartja. Logikus válaszokat pedig már csak azért sem tud adni, mert előbbi nem erőssége.
A történetben Alice előző rész végén megismert klónjai is szerepet kapnak, ha nem is túl sokat. Hősnőnk túlélők után kutatva, a megtalált Claire-rel (Ali Larter) az oldalán Los Angelesbe vetődik, jelesül egy haragos zombikkal körülvett börtönbe. Innen próbálnak meg kijutni néhány ott talált, még élő emberrel, hogy elérjék Árkádiát, ahol „nincs fertőzés”. Az épületben találkozik Wentworth Millerrel is, akire ha nem is ötletes, de a Szökés című filmsorozatot kedvelők számára vicces szerepet osztott a rendező. Aztán persze nem dolgozta ki. Mint ahogy a többi karaktert sem: csak úgy vannak, aztán esetleg meghalnak. Akcióból persze van elég, de az izgalom hiányzik.
Anderson korábbi nyilatkozatainak megfelelően céltalan 3D-s jelenetekkel van tele a film. Alice-t csak azért repkedteti több ezer kilométeren át, hogy megcsodáljuk a térbeli tájat. Az akciójelenetek is hasonló szempontok szerint készültek, rengeteg a vizes, látványos „kaland”. A baj csak az, hogy ezek még ebből az össze-vissza moziból is kilógnak. Érezzük, hogy valami nem kerek. Egyedül a felénk hajított dobócsillag éri el célját, persze ilyen konkrét eszközökkel azért nem annyira nehéz. A rendező ráadásul telezsúfolta a filmet mátrixos jelenetekkel, amik kezdetben csak kicsit, az utolsó húsz percben viszont már nagyon idegesítőek és viccesek.
És itt érkezünk el a legnagyobb problémához. Tudniillik a végső leszámolás taszítja igazán mélybe a filmet. A béna párbeszédek ezekben a percekben érnek a csúcsra, főleg azért, mert a rendező valamiféle logikus magyarázat-félét kíván a cselekmények mögé építeni. Így viszont azt éri el, hogy egy Galla Miklóst idéző jelenetsort épít be horrornak szánt filmjébe. Ezek együtt pedig rettegés helyett hangos nevetést váltanak ki a nézők nagy részéből.
Aki abban reménykedett, hogy a negyedik résszel sikerül valamiféle minőségi változást elérni a Kaptár-franchise-ban, azt keserű csalódás éri. Persze aki ismeri az előző részeket, az nem is vár túl sokat... A 3D sem tudja a hátán vinni a filmet, három szép nő és Wenthworth Miller pedig igen kevés, mint pozitívum.
A Kaptár: Túlvilág 3D (Resident Evil: Afterlife, 2010)
Magyar bemutató: 2010. szeptember 9.
(színes, magyarul beszélő, angol-német-amerikai akciófilm, 97 perc)
rendező: Paul W.S. Anderson
forgatókönyvíró: Paul W.S. Anderson
operatőr: Glen MacPherson
producer: Paul W.S. Anderson, Jeremy Bolt, Don Carmody
vágó: Niven Howie
szereplők:
Milla Jovovich (Alice)
Ali Larter (Claire)
Boris Kodjoe (Luther)
Wentworth Miller (Chris)
Shawn Roberts (Albert)
Kim Coates (Bennett)
Sienna Guillory (Jill Valentine)
Spencer Locke (K-Mart)
origo.hu
Ez a százforintos akár 2000 eurót is érhet – nézd meg a sajátodat!
