Az energetikáé lesz a főszerep

A magyar soros európai uniós elnökség alatt továbbra is kiemelt prioritásként kezelik az egységes európai energiainfrastruktúra kialakítását támogató kezdeményezéseket, a fenntartható fejlődés és energiatakarékosság előmozdítására irányuló törekvéseket, valamint a fogyasztókkal és a fogyasztói jogvédelemmel kapcsolatos tennivalókat – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden az MTI-vel.

A közlemény Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szeptember 6-7. közötti brüsszeli tartózkodásának tapasztalatait összegzi. A közlemény szerint az uniós energiapolitika középtávú irányát meghatározó 2011-2020 közötti energiastratégia, illetve az erre közvetlenül épülő, az unió hosszú távú energiapolitikai céljait magába foglaló 2050-ig terjedő időszakra szóló energia útiterv (Roadmap 2050) kapcsán a magyar elnökség legfontosabb feladata a belga elnökség által megkezdett koordinációs tevékenység folytatása.

A közlemény alapján az energia infrastruktúra csomag fontosságát az adja, hogy az unió energiaellátása biztonságának növelése mellett a pénzügyi források kedvező felhasználása révén elősegítheti az infrastrukturális szempontból elmaradott régiók felzárkóztatását.

A csomagból több magyar projekt is támogatást kapott, ezért a magyar elnökségi feladatok között kiemelt helyen szerepel a csomagban foglalt feladatok előrehaladásának figyelemmel kísérése, támogatása.

A 2006-ban elfogadott energiahatékonysági cselekvési terv megvalósulásának félidei felülvizsgálatára várhatóan 2011-ben kerül sor. Ennek során az Európai Bizottság áttekinti a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek tükrében az uniós cselekvési tervben meghatározott célokat, és beazonosítja az EU 2020-ra vállalt, az energiahatékonyság 20 százalékos növelését célzó célkitűzésének elérését szolgáló legfontosabb, különösen az épület, a közszolgáltatási és közlekedési szektort érintő intézkedéseket.

A magyar elnökség idejére várhatóan a tanácsi következtetések elfogadása, illetve az új energiahatékonysági jogszabálytervezetek bemutatása, tárgyalásának megkezdése esik.

A közlemény szerint még a belga elnökség ideje alatt megkezdődik az energiapiacokra vonatkozó felügyelet átláthatóságára vonatkozó jogszabály-javaslat tárgyalása. A jogszabálytervezet a pénzügyi válságra való reakcióként a pénzpiacokra és tőzsdékre vonatkozó felügyelet megerősítésének koncepciójába illeszkedne, és a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-piacokon a bennfentes kereskedelem, az átláthatóság, információkezelés kérdéseit szabályozza majd. A magyar elnökség feladata az első olvasat tanácsi lezárását eredményező politikai megállapodás elfogadása, elfogadtatása lesz.

A közlemény szerint Fellegi Tamás brüsszeli tartózkodása alatt több kétoldalú megbeszélésen is részt vett. Mindegyik találkozó fő témája a magyar elnökség energetikai témájú prioritásainak ismertetése, illetve a magyar elnökség idejére eső energetikai témájú események pontosítása volt. A Günther Öttinger energiaügyi biztossal folytatott megbeszélésen a felek kitértek a biztos október közepére tervezett magyarországi látogatására is.

A Taner Yildiz, török energiaügyi és természeti erőforrásokért felelős miniszterrel folytatott kötetlen megbeszélés legfontosabb témája a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos álláspontok tisztázása volt, míg a Charles Hendry brit energiaügyi államtitkárral folytatott beszélgetés során a két ország a magyar elnökség alatti együttműködésének lehetőségeit járták körül a felek.

Brüsszelben az uniós energiaügyi miniszterek informális tanácsülésével párhuzamosan a Visegrádi Együttműködés országainak – Magyarország, Lengyelország Csehország, Szlovákia – szakértői szintű energetikai találkozójára is sor került. A megbeszélésen a felek megerősítették, hogy mindannyian elkötelezettek a régió észak-déli irányú energetikai infrastruktúrájának kiépítése iránt.

(MTI)