A vásáron Magyarország összesen 26 standon 44 céggel szerepel, a 6-os pavilonban, mintegy 350 négyzetméteres kiállítási területen, valamint mintegy 100 négyzetméteren külső területeken.
Az ITD tájékoztatása szerint a kiállítók között lesznek olyanok, amelyek már meghódították a görög piacot, de olyanok is, amelyeknek ez lesz az első próbálkozásuk. A standokon kínált élelmiszeripari és kézműves termékeket a helyszínen megvásárolhatják a látogatók, és bőséges kóstoló áll rendelkezésre a tradicionális magyar borokból, pálinkákból és különleges élelmiszerekből is.
A társország szerepét ellátó szervezők arra törekednek, hogy a magyar részvétel bepillantást engedjen a két ország közötti kultúrtörténeti kapcsolatokba is. Az athéni magyar nagykövetség a vásárszervező Helexpóval közösen számos gazdasági, kulturális és gasztronómiai programot szervez, többek közt Sebestyén Márta, Papadimitriu Athina és egy debreceni néptánccsoport fellépésével. A programban szerepel fotókiállítás is, valamint filmvetítés Puskás Ferenc életéről.
Több programnak a Makedonia Palace Hotel ad otthont, ezek közé tartozik például a mára már hagyománnyá vált „Magyar Est” vagy a Gerbaud Étterem borvacsorái. A vásár területén működik majd a Magyar Vándorok elnevezésű étterem és a magyarok egyik kedvenc frissítőjeként ismert fröccsöt népszerűsítő Spritzer Bar is.
Az ITD szerint a koncentrált magyar jelenlét kiváló alkalmat nyújt ahhoz, hogy ráirányítsák a térség üzleti köreinek figyelmét a magyarországi befektetési lehetőségekre, beszerzési kínálatra. A vásár kísérőrendezvényeként nagyszabású üzleti fórum lesz. „Az előadások és üzleti konzultációk elsősorban a görög-magyar gazdaságának új fejlesztési irányaira, a tőkekihelyezési lehetőségekre továbbá két ország viszonylatban gazdag hagyományokat maga mögött tudó járműipari együttműködési lehetőségekre összpontosulnak. Ez utóbbihoz kapcsolódik az új fejlesztésű Ikarusz-buszok bemutatása is” – áll a közleményben.
A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra erősen hatott a gazdasági világválság. Az ITD honlapján közölt adatok szerint tavaly a Görögországba irányuló magyar export értéke 329,9 millió eurót tett ki, szemben az egy évvel korábbi 449,3 millió euróval, míg az onnan származó import 72,3 millió euróról 56,9 millió euróra csökkent tavaly.
Az idén az első fél évben a KSH adatai szerint azonban már némi optimizmusra adnak okot, hogy a magyar export értéke 164 millió eurót tett ki, ami kevéssel ugyan, de meghaladja a 2009-es értéket, és a görög export is élénkült, az első féléves értéke 39 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 30 millió euróval.
A kétoldalú kereskedelemben Magyarország főbb exporttermékei közé tartozik a mobiltelefon, a televízió, a szarvasmarha, búza, személygépkocsi, míg Görögország citrusféléket, alumíniumot, gyógyszereket, rizst, tartósított gyümölcsöket szállít cserébe.
A válság a tőkebefektetéseknek sem kedvezett. Görögország közvetlen tőkebefektetés-állománya Magyarországon 2006 óta csökken, akkor még 6,3 millió euró volt, míg a rákövetkező évben 2,3 millió, 2008-ban 2,1 millió euró. 2006-ban még 1,5 millió euró. A rákövetkező években 1,1 millió euró közvetlen tőkebefektetés érkezett Magyarországra a balkáni országból, míg 2009-ben már semennyi.
A korábbi befektetők közül Magyarországon megőrizte vezető pozícióját a Coca Cola Hellenic Bottling Company, amely a márka forgalmazásáért felelős. A korábban második helyen álló Zeritis csoport befejezte magyarországi működését, és bezárta a piszkei papírgyárát.
(MTI)
origo.hu
A magyarok sosem tűrték meg a Júdásokat
