– Tisztázzunk egy gyakorlati kérdést: számomra érthetetlen, miként épülhettek ki ekkora illegális romatáborok Franciaországban. Senkinek nem tűnt fel az építkezés? Nem kellett volna már az első sátorszerű lakhely összetákolásakor fellépniük a hatóságoknak?
– A telepek spontán módon alakulnak, legtöbbször nem központi helyeken, hanem ipari területeken, parlagon hagyott földeken vagy magánterületeken. Sokszor nem aznap értesülünk a kialakulásukról, s mire észbe kapunk, már több család is odaköltözik. Egyébként Franciaországban az önkormányzatoknak kötelességük az úgynevezett vándorló közösségek számára olyan területeket kialakítani, amelyek megfelelnek az egészségügyi követelményeknek, ahol van víz és áram. A vándor népek alatt nemcsak a romákat értjük, hanem minden olyan népcsoportot, amely nomád életmódot folytat az országon belül. Tehát vannak a hivatalosan kialakított, úgynevezett befogadó területek, valamint az illegálisan kialakított „vadtelepek”, ahol természetesen nem megfelelőek a higiéniai körülmények sem. Ez utóbbi telepek felszámolása az egészségügyi helyzet további romlásának meggátolását is célozta.
– Azt mondta, nem csak a romákat érti a vándor népek alatt. Milyen más vándor népek vannak?
– Azokat a személyeket jelöli ez a kifejezés, akik karavánokban, kocsikban laknak, és az országon belül utaznak. Legtöbbjük egyébként francia állampolgár, és generációk óta francia földön lakik.
– Mennyiben felelnek meg az uniós normáknak a kitoloncolások, figyelembe véve a személyek szabad mozgásához való jogot?
– A személyek szabad mozgásának alapelvét is jogi keretek közé kell helyezni. Ennek vannak jogi határai. Egészen konkrétan a 2004/38-as európai irányelv, amely előírja, hogy a külföldi állampolgároknak három hónapon túli tartózkodás esetén jövedelmet vagy munkahelyre vonatkozó igazolást, továbbá egészségügyi biztosítást kell felmutatniuk.
A teljes interjút a Magyar Nemzet 2010. szeptember 23-i számában olvashatja.

Óriási változás jön a gyógyszertárakban