Mindenki veszítene az orosz gáz betiltásával

Nem csak a lakossági fogyasztók lennének abszolút vesztesei az orosz energiahordozók betiltásának. A földgáznak a termelési módokat alapul véve köze van az áram árához, ha pedig a cégek terheit még tovább emelnénk, az elbocsátásokat, alacsonyabb adóbevételeket, romló versenyképességet jelentene.

Történelmi-infrastrukturális oka van annak, hogy Magyarország orosz gázt vásárol Forrás: NurPhoto/AFP

Nem túlzás azt állítani, hogy drasztikusan növekednének az áram- és fűtésszámlák az orosz energiahordozók betiltásával – derül ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szavaiból. Nem a rendszerhasználat, hanem az alaptermékek díjai ugranának meg, ráadásul a gáz ára és a villamos energia termelési költségei között is van összefüggés.

Az LNG fontos a diverzifikáció miatt, viszont nem garantálja az ellátásbiztonságot, hiszen a hajókat oda irányítják, ahol a legnagyobb szükség van az energiahordozóra, a vezetékes orosz gáz esetén nincsenek effajta átirányítások
(Fotó: AFP )

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére azt mondta, Magyarország csupán belföldi termelésből nem tudja a földgázszükségletét fedezni. Eddig Oroszország volt a fő, ám nem az egyetlen beszerzési forrás. erre épült ki infrastruktúra, illetve mivel Magyarországnak nincs tengere, amin keresztül az LNG könnyen szállítható lenne. A gáz beszerzésében ugyanis nem csak az fontos, hogy mennyi a gázmolekula ára, hanem az is, hogy mennyiért lehet idehozni. A várható árnövekedés egyik okozója pedig pontosan ez: míg az orosz gáz csővezetéken eljön Magyarországra és ez benne van az árban, addig ennél az LNG+vezetékes szállítás érdemben többe kerül, más csak az adott útvonalon kiszabott magasabb szállítási díjak miatt is – magyarázta Regős Gábor.

Ha tehát az orosz gáztól „sikerül megszabadulni”, az ellátásbiztonságra hatással lesz. Bár az Európai Bizottság a diverzifikációt hangsúlyozza, annak az ellenkezője történne, nem növelnénk, hanem csökkentenénk a beszerzési források számát. Az LNG abból a szempontból is kockázatosabb forrás, hogy ha hiány van a piacon, akkor a tankhajó odaviszi a gázt, ahol többet fizetnek érte. Az árhatás pedig két elemből áll: egyrészt a csökkenő kínálat és növekvő kockázat miatt nőne a tőzsdei ár, másrészt pedig a már említett szállítási költségtől is.

Az is igaz persze, hogy Magyarország igyekszik diverzifikálni az importot, még ha ennek vannak földrajzi kötöttségei is. Ilyen például az Azerbajdzsánból történő gázimport is, de ez azért egyelőre messze nem fedezi a hazai szükségleteket.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott, a magyar családoknak a fűtésszámlája a négyszeresére, az áramszámlája pedig a kétszeresére nőne, ha az ukránoknak sikerül keresztülvinnie azt a tervet, hogy az európai uniós tagállamoknak ne lehessen Oroszországból gázt és olajat vásárolnia.

Bár elsőre nem úgy tűnik, jelentős az összefüggés az áramárakkal is. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője lapunk megkeresésére azt mondta,

 a villamos energia árát Európában a fogyasztást fedezni képes legdrágábban üzemelő erőmű termelési költsége határozza meg.

Tehát hiába termel olcsón például az atomerőmű vagy napközben a naperőművek, ha a fogyasztás fedezéséhez szükség van más típusú, például gázerőművek bekapcsolására is. Ekkor ez utóbbiak költsége határozza meg az áram árát is. Magyarországon is ez a helyzet, az atomerőmű és a naperőművek együttesen nem tudják kielégíteni a keresletet, így az árakat is a gázerőművek költségei, vagyis a gáz ára határozza meg. Ha ez megugrik, akkor az elektromos áramért is többet kell fizetniük a fogyasztóknak. 

Beszélt arról is, az orosz energiaforrások kizárása az európai piacról és Magyarországról mindenképpen érdemi áremelkedést hozna, ennek pontos mértékét nehéz meghatározni, de figyelembe véve, hogy csak a szankciók, az orosz energiahordozókról való önkéntes leválás duplájára növelte a tőzsdei gázárakat, ismét jelentős drágulással lehet számolni. Miközben 

kérdéses lenne az is, hogy milyen forrásból tudná Magyarország vagy Szlovákia pótolni az orosz gázt, amelyre földrajzi okból is rá van szorulva. 

Mindkét vezető elemző figyelmeztetett: a rezsicsökkentés jelenlegi szabályok melletti fenntartása is jelentős költségvetési tételt jelent a jövő évi költségvetésben. Orbán Viktor miniszterelnök pedig pontosan az erre elkülönített nyolcszázmilliárd forintot említette az interjúban. Ennyibe kerül ugyanis a rezsicsökkentés fenntartása. Az elemzők szerint vagy a hiányt kellene emelni, vagy más területektől forrást elvonni, úgy, hogy a költségvetési keretek már így is elég szűkösek. Továbbá jelentős, a hírekben elhangzott forrásokat erre a költségvetésben biztosan nem lehet találni. A költségvetési hiány több éve a háromszázalékos szint felett van.

Regős Gábor szerint nehéz megmondani, milyen rendszer és árszint alakulna ki, mi lenne például a mostani átlagfogyasztásos megkülönböztetéssel – maradna-e ez vagy esetleg egy még több lépcsős ár alakulna ki. Kérdés, hogy egy esetlegesen többszörösére emelkedő energiaárat a háztartások mekkora része nem tudná kigazdálkodni és hogy ezt a helyzetet hogyan lehetne kezelni.

Mindketten figyelmeztettek: a vállalkozások terhei tovább emelkednek a még magasabb energiadíjakkal (hiszen a lakossági rezsicsökkentés eddig sem vonatkozott rájuk). A magasabb energiaár tehát elbocsátásokat, lassabb növekedést és így alacsonyabb adóbevételeket okozna. 

Van lehetőség jogorvoslatra, ám az eredmény nem garantálható. Molnár Dániel itt elmondta, egyrészről az Európai Bíróságnál megtámadhatja a döntést a kormány – ilyenre a múltban már sor került, arra hivatkozva, hogy a kereskedelempolitikát szankciós politikaként alkalmazzák, amelyet az uniós jogszabályok tiltanak. Kérdéses ugyanakkor, hogy milyen gyorsan döntene a kérdésben a bíróság, milyen irányba, illetve hogy a köztes időszakban felfüggeszthető-e az intézkedés vagy végre kell hajtani azt.