A 17. szankciós csomag legfontosabb eleme az orosz árnyékflotta kétszáz hajójának szankcionálása, számukra megtiltják az uniós kikötőkbe való behajózást – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit alapkezelő vezető közgazdásza. Ez ismét a korábbi szankciók kiskapuit igyekszik becsukni: Oroszország az árnyékflotta segítségével kerüli meg a korábban kivetett szankciókat az olaj exportjára vonatkozóan. Ezek a hajók bár orosz tulajdonúak, a gyakorlatban nem orosz hajóként közlekednek. Az intézkedés Magyarországot – és Szlovákiát – nem érinti, hiszen az árnyékflotta által bonyolított kereskedelem előnyeit nem mi élvezzük – ismertette Regős Gábor.
Fotó: AFP
Ugyanakkor ez a szankció többek között vietnámi, szerb és török cégeket is érint. Ezen kívül a szankciós csomag eleme lett 75 személy és entitás vagyonának befagyasztása – kérdés, hogy ha ők számítanak a befagyasztásra, akkor miért tartanának még vagyont az Európai Unió területén. A szankciós csomag eleme a vegyi anyagok Oroszországba történő exportjának korlátozása, ezeket a vegyi anyagokat fegyverek készítéséhez használják fel – sorolta a vezető közgazdász a további részleteket.
A 17. szankciós csomag olyan elemet nem tartalmaz, ami hazánkat vagy a régiót érdemben befolyásolná – pont ezért is lehetett ilyen viszonylag enyhe a csomag, mert különben a régiós országok vétóztak volna, az őket hátrányosan érintő intézkedést nem fogadták volna el. Ilyen vétót okozna az orosz gáz importjának tervezett betiltása – először és már idén csak a spot piacon, míg 2028-tól teljesen felmondva (és emiatt esetleg még kártérítést is fizetve) a hosszú távú szerződéseket.
Ennek kapcsán megírtuk, a június elejére véglegesülő tervezet lényegében szankció, ám kereskedelmi döntésként vinné keresztül az Európai Bizottság, ennek megszavazásához pedig a – a büntetőintézkedésekhez szükséges egyhangú döntéshez képest – a minősített többség is elegendő lenne. Vélhetően a legnagyobb kárt az orosz földgázimport teljes tilalma (amelybe a cseppfolyósított földgáz, az LNG is beletartozik) jelentené. A kínálat szűkülése a tőzsdei gázárakban eddig több mint kétszeres emelkedést okozott, és a teljes tiltás jobb esetben is további kétszeres áremelkedést váltana ki. Azért jobb esetben, mert ahogyan a 2022-es árrobbanás is rámutatott, a nagy volumenű kínálati sokkok árhatása gyakran egyéb nem várt – például spekulatív – folyamatokat is beindíthat. Ez tovább rontaná az Európai Unió versenyképességét, a magyar rezsicsökkentési programot pedig fenntarthatatlanná tenné.
Regős Gábor itt kiemelte, Magyarország és Szlovákia biztosan nem fogadja majd el (nem szavazza meg) a kereskedelmi intézkedéseknek eladott szankciókat. Hozzátette, ezáltal a szankciós csomagok súlya csökken, hiszen ami lényegi korlátozást jelent, azt a tagállamoknak okozott károk miatt nem lehet szankcióként elfogadtatni – és persze ismét kérdés, hogy ez az Európai Uniónak (illetve inkább az érintett tagországoknak) vagy Oroszországnak okozna nagyobb kárt.
Szintén írtuk, az urántermékek exportja esetében egyértelműen az uniónak okozna nagyobb gondot, mivel az európai vásárlások az oroszok bevételeinek mindössze 0,3 százalékát jelentik.
Regős Gábor kiemelte, tekintettel arra, hogy
az első 16-17 csomag nem hozta meg a kívánt eredményt, azaz nem ért véget az orosz–ukrán háború, már szóba került a 18. szankciós csomag előkészítése is.
Ennek tartalmáról egyelőre nem sokat tudni – vélhetően valamilyen új intézkedés és az eddigiek megkerülésének szankcionálása, a kiskapuk bezárása lehet benne.
A szankciók célja alapvetően Moszkva gazdasági erejének megtörése lenne, ami elvezetne a háború lezáráshoz – ez a jelek szerint eddig nem járt sikerrel, kérdés, hogy az újabb csomagok ebben miért hoznának változást.
