Mesterházy Attila gyenge teljesítménye értékeli föl Gyurcsány Ferenc szerepét – állítja az MNO-nak Kiszelly Zoltán. Ismert, a volt szocialista pártelnök-miniszterelnök az elmúlt hét végén „értékelte” a kormányváltás óta eltelt időszakot: javarészt az Orbán-kormányt szidta, illetve megpróbálta megideologizálni az MSZP előtt álló – vélhetően nehéz – időszakot. A szocialista politikus Mesterházy Attillának és körének pici kellemetlenséget okozva az MSZP-n belüli rendszerváltást is szorgalmazta.
A politológus ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Gyurcsány minden ősszel megtesz egy értékelést, így semmi különlegeset nem láthattunk. A szocialista politikus egyrészt a parlamenti ülésszak kezdetét, másrészt az amúgy lanyha választási kampány hullámait igyekszik meglovagolni.
Gyurcsány lelépett a színpadról, és a többi szocialista politikus nem képes „bejátszani” az üresen álló deszkákat. Ugyanakkor – teszi hozzá Kiszelly – az MSZP más meghatározó politikusaival szemben Gyurcsány „üzemszerűen működik”. Vagyis míg a Szili- vagy éppen a Baja-vonal csupán „megvillan” néha, addig Gyurcsány időről időre előbújik. Két célja van, egyrészt közösségi élményt teremteni, másrészt így próbálja meg összefogni a holdudvart, az ő gondolatvilágához közel állókat – teszi hozzá a politológus. Szavai szerint a volt pártelnök nem célozta meg Mesterházy helyét, ugyanakkor biztosra vehető, hogy „fontos pozícióban tervezi a visszatérést”.
A Gyurcsány által felfestett ideológiai keret rossz – állítja Kiszelly kérdésünkre, miszerint milyen hatása és értelme van a „89-es demokratázásnak”. Ez az eliteknek szóló keret, amelynek értelmét és lényegét az emberek nagy része nem érti meg – mondta Kiszelly.
Gyurcsány mocorog
Gyurcsány Ferenc nem tett le arról, hogy visszatérjen a politikai életbe, ezért benne akar maradni a köztudatban – ennek tulajdonítja Gyömöre Máté a volt miniszterelnök újabb megszólalásait. A Progresszív Intézet elemzője emlékeztet arra, hogy Gyurcsány lemondása után hosszabb pihenőre vonult ugyan, de a parlamenti választások előtt újra aktivizálta magát. Ugyanakkor intenzív munkát még most sem fejt ki, csak takaréklángon ég, hiszen jelenlegi negatív megítélése miatt nem lenne érdeke a túl erős jelenlét – teszi hozzá Gyömöre.
Az elemző szerint szombaton elmondott beszéde alapvetően a párton belüli ambícióit szolgálta, az MSZP-hez és a megmaradt baloldali táborhoz beszélt. Mint a politológus fogalmaz, a ’89-esek és a ’11-esek szembeállítása a közösségépítést szolgálta. Mert bár az alkotmányhoz nincs érzelmi kötődése az embereknek, nem is igazán ismerik azt, de a Fidesszel szemben így meg tudja határozni önmagát, egységes ideológiát tud felkínálni – teszi hozzá Gyömöre, aki nem tulajdonít nagy jelentőséget a Gyurcsány–Mesterházy-csörtének, mint mondja, máskor is zajlottak a nyilvánosság előtt párton belüli viták.
És hogy mi lesz október 3-a után? Az elemző szerint sok múlik az eredményen. Ha nagyon rosszul szerepelne az MSZP, előfordulhatnak változások, bár Gyömöre egyelőre nem lát olyan jelet, hogy Mesterházy pozíciói jelentősen meggyengültek volna. Az elemző úgy véli, Gyurcsánynak semmiképp sem lenne érdeke visszatérni, hiszen még nem telt el annyi idő, ami „megszépíti a múltat”. A volt miniszterelnök inkább egy később létrejövő ellenzéki-baloldali összefogás élére állhatna – teszi hozzá Gyömöre.

Az egyik legsúlyosabb bűnt követte el Ruszin-Szendi Romulusz