Az Észtország csatlakozását ünneplő találkozón, amely kezdete az észt belépéssel kapcsolatos eseménysorozatnak, az euróövezeti szolidaritással kapcsolatban Trichet hangsúlyozta: ha szükséges, minden euróövezeti országnak együtt, egységes egészként kell cselekednie. „Az euróövezeti belépés a közös sorsban való osztozást jelenti” – mondta. Az európai gazdaságokban megkezdődött az élénkülés, de a rövid távú kilátások továbbra is bizonytalanok – jelentette ki Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos a konferencián. „Most már szilárd talaj van a lábunk alatt” – hangsúlyozta, hozzátéve azonban, hogy rövid távon az euróövezeti gazdaság prognózisai „igen bizonytalanok”, a hosszú távú növekedési kilátások továbbra is nagyon szerények. Ezzel kapcsolatban Rehn utalt arra, hogy az amerikai növekedés ismét lassul, és a pénzügyi piacok Európában még mindig sebezhetőek.
Olli Rehn Észtország gazdaságával kapcsolatban kiemelte: nagy hatást tett rá Észtország hosszú távú pénzügyi teljesítménye, amely alapján a balti állam az euróövezet összes tagállama közül a legkiegyensúlyozottabb államháztartását mutathatja fel. Az euróövezet jövőjéről az EKB elnöke kijelentette: az európai valutaunió folytatja a terjeszkedést, de nem a fenntartható gazdaságpolitikák árán. Elmondta, hogy az EKB folytatja törekvését az euróövezet „stabil és progresszív bővítésére”. Hangsúlyozta azt is, hogy az EKB „rendkívül fontosnak” tartja a kölcsönös ellenőrzés új formáinak meghonosítását, amelyek a jövőben megakadályozzák az újabb költségvetési egyensúlytalanságok kialakulását. Az 1,3 milliós Észtország az euróövezet 17. tagja lesz 2011. január 1-jén.
Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei júliusban hagyták jóvá a belépést. A balti állam – Szlovénia és Szlovákia után – a volt szocialista országok közül a harmadik, amely csatlakozhat az Európai Unió közös pénzét használó tagállamokhoz. A pénzügyminiszterek megállapították, hogy az ország teljesíti az euróövezeti tagsághoz szükséges kritériumokat. Észtország államháztartási hiánya az idén bruttó hazai termékéhez képest 2,4 százalék körül alakul, jóval a 3 százalékos küszöbérték alatt, a GDP-hez mérten mindössze 9,6 százalékos államadóssága pedig a legkisebb az EU-ban.
(MTI)

Van értelme Rákosrendezőbe önteni a pénzt, miközben Budapest fuldoklik?