Állítólag minden agresszív gaz Amerikából jött hozzánk. Vagy hajón a gabonarakományban mint a parlagfű, vagy szándékosan telepítették ide mint a vaddohányt az ötvenes években a méhészek. Annak idején azt mondták: szörnyű baj az, hogy nem eléggé elterjedt az országban. Tettek érte. Ma már a legveszélyesebb gyomok listáján szerepel.
A méhészek persze, hallani sem akarnak a vaddohány ilyen besorolásáról, hiszen az akác után a legfontosabb méhlegelő a selyemkórós mező. Ezzel szemben a nemzeti parkok szakemberei valóságos istencsapásának tartják. A természetvédők mint őshonos flórától idegent, írtják e szapora növényt. Előre tudják: sosem fogják legyőzni. A természetvédelmi területeken ugyanis szóba sem jöhet olyan gyomirtó-permetezés amit mondjuk, a háztájiban megengedhet a gazda. Kénytelenek minden vaddohánypalántát meglátogatni, s levelükre pemzlizve a totális gyomirtó medallont, átadják őket az enyészetnek.
Ezt a pepecselést igen lenézik a méhészek. Oklevelet lobogtatnak: a selyemfű méze hungarikum. Álláspontjuk szerint bűn volna eme nemzeti értéket tönkre tenni természetvédelem ürügyén. Nem kell aggódniuk. Úgy tűnik, a természetvédők rosszabb passzban vannak mint a vaddohány. A fő problémánk nekünk a vaddohánnyal az, hogy elhódítja az eredeti növénytársulásoktól az életteret. Kifejezetten ellene dolgozunk egy öt éves védekezési programban, de jóformán csak a felügyeletünkbe tartozó nemzeti tölgyesekben, védett gyeptársulásokban, vagyis legfeljebb néhány száz hektáron tudjuk vissza szorítani. Néhol a méhészek azon vannak, hogy ez még ennyire se sikerüljön. Tudok olyan méhesgazdákról, akik maguk is besegítenek a vaddohány terjesztésébe, az összenyűjtött magvait szétszórják a kaptárak közeli területeken – sorolta a baon.hu-nak Dobrosi Dénes a nagykőrösi tölgyeseket is felügyelő Duna-Ipoly Nemzeti Park erdészeti előadója.
Az erdőmérnök, aki maga is gyakorló méztermelő, méhész szemszögből is talál kivetnivalót a vaddohányban. Jó mézt ad, ezt én sem vitatom, de ritkítja a méheket. A virágzatba nektárért bemászó méh lába gyakran beleakad a portokba, és azt leszakítva a teljes portokot magával viszi a másik virágra. Sajnos a házi méhek esetében sokszor nem a portok, hanem a rovar lába szakad le. A selyemkórót eredeti élőhelyén vadméhek porozzák, jóval nagyobbak és a lábuk is erősebb, mint a házi méheké – sorolta az előadó.
A méhészek többsége szerint ez a veszteség elenyésző, szakmai vitát nem nyitnak róla. Attól peddig végképp óvakodnak, hogy a vaddohány mesterséges terjesztésével gerillaharcba keveredjenek a természetvédelmi hatóságokkal. Csendben várják a harc kimenetelét. Illetve, nem is annyira csendben. Molnár Imre szerint a méhészek kegyelmet kértek a vaddohánynak a földművelésügyi szaktárcától. Az éves méztermésük mintegy harmada védelmében. – Azt akarjuk elérni, hogy oldják fel a gazdákat a kaszálási kötelezettség alól a virágzás alatt. Megmentenénk a sok mézet és ráérnénk kaszálni 2-3 hét múlva, amikor még nem viszi a szél a magokat – foglalta össze kérésük lényegét a megyei internetes oldalnak Molnár Imre. A méhészek peticóját valószínűleg ősszel vitatják meg a szaktárcánál. Azzal együtt várhatóan a parlagfű mentesítés szigorának enyhítéséről is dönt a főhatóság. Mert az örökös fenyegetettségbe bele lehet bolondulni.
(baon.hu)
origo.hu
Orbán Viktor üzent Bukarestnek: csak egy feltétellel működne együtt az új román elnökkel
