Egy napra be kellett zárni a kozármislenyi sportcsarnokot, mert a felhalmozódott tartozás miatt a szolgáltató kikapcsolta az áramot. A létesítmény úgynevezett PPP-konstrukcióban – az állam és az önkormányzat közös finanszírozásában – készült 430 millió forintért, még 2006-ban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azonban az előző kormány idején épült többi PPP-beruházáshoz hasonlóan most ezt is vizsgálja, ezért négy hónapja nem utalja át a ráeső havi bruttó ötmillió forintot. Az önkormányzat ezért kénytelen az állami részt is kifizetni az üzemeltetőnek.
Szigetváron a tanuszoda épült PPP-konstrukcióban. A város tavasszal csődöt jelentett, az önkormányzat nyár óta nem tudta fizetni a ráeső részt, ezért a csődbiztos tárgyalt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárával, hogy vegyék át az uszodát. Az egyeztetések jelenleg is folynak.
Jövőre 120 milliárd forint terheli a költségvetést a PPP-beruházások miatt. Ebből 100 milliárd az autópálya-építéseké. Harmincegy önkormányzat, valamint a Hit Gyülekezete pedig sportlétesítményekre kötött szerződést állami jóváhagyással a magánberuházókkal.
Jelenleg az az álláspont körvonalazódik, hogy a sport PPP-projektek esetében az állam nem kívánja fizetni ezeket a konstrukciókat. Vélhetően, ha felfüggesztjük a szerződéseket vagy megszüntetjük, akkor a felek, ha elszámolnak egymással, akkor a beruházás önkormányzati tulajdonba kerül, ezután az önkormányzat tudja majd üzemeltetni ezeket – mondta a Hír Televíziónak Hegmanné Nemes Sára. Az államtitkár úgy látja, hogy az ellenőrzések még az idén befejeződhetnek. A tárca számításai szerint csak a sport célú PPP-beruházásoknál 20 milliárd forintot takaríthat meg az állam azzal, hogy nem fizeti a futamidő végéig a díjat, hanem felbontja a szerződéseket.
(HírTV)
origo.hu
A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására
