Az áfacsalás tipikus példája, amikor papíron megutaztatják a cukrot – utalt az ágazatban gyakran hallható gyanús ügyletekre Bráth Zoltán, a Magyar Cukor Zrt. elnöke, aki ennek módjáról a lapnak nyilatkozva elmondta: a feldolgozótól egy magyarországi cég megvásárolja az árut, amit továbbadnak egy uniós bejegyzésű – általában szlovák vagy román – vállalkozásnak, s mivel az EU területén nem kell fizetni az országok között áfát, így a külföldi cég könnyedén tovább értékesítheti a cukrot egy magyarországi fantomtársaságnak, amely eladja a szállítmányt – hivatalosan, áfával – egy áruházláncnak vagy kereskedelmi társaságnak.
A cikkben szereplő példa szerint két nappal azután, hogy a kaposvári gyár eladta a cukrot, az Alföldön 15 forinttal olcsóbban lehetett hozzájutni. A zrt. feljelentést tett, az ügy tudomásuk szerint jelenleg ügyészségi szakban van.
Bráth Zoltán – osztva az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének javaslatát – úgy vélekedett: az illegális élelmiszer-kereskedelem területén tapasztalt sokmilliárdos trükközés ellen talán az egy számjegyű áfa bevezetése jelenthetne megoldást, akkor sokan már nem kockáztatnának. Az egyesület felmérésére hivatkozva a cégvezető elmondta: Magyarországon évente csaknem 3000 milliárd forintnyi élelmiszert értékesítenek. Ennek az áfatartalma 750 milliárd forint, amelynek csaknem egyharmada a feketekereskedelemben csapódhat le.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Megduplázza a kormány a magyarok Parajdnak szánt adományát
