A válság megmutatta a vállalatoknak, hogy pusztán a jogszabályoknak való megfelelés nem jelent eredményes kockázatmenedzsmentet – mutat rá a felmérés eredményét bemutató közlemény. A kockázatmenedzsment-rendszer nem megfelelő integrálása a döntéshozatali és jelentéstételi folyamatokba, valamint az újonnan fellépő kockázatok azonosításának lassúsága további veszélyeket rejt magában.
A vállalatok ma már a kockázatmenedzsment fejlesztésétől jobb döntéshozatalt és az üzleti teljesítmény növekedését várják. Felismerték, hogy mivel átlagosan az árbevételük 4 százalékát fordítják kockázatmenedzsmentre és kockázatkezeléshez kapcsolódó tevékenységekre, az elérhető teljesítményt itt is maximálisan ki kell használni. Nemzetközi viszonylatban a már működő kockázatmenedzsment-gyakorlatok hatékonyságának és eredményességének növelése a cél.
Ennek elérése érdekében a külföldi vállalatok nagyobb arányban alkalmazzák a kockázati funkciók kiszervezését, a kockázati jelentések összehangolását, valamint a belsőaudit-funkciók újragondolását. Szükségesnek tartják a kockázatmenedzsment-folyamatoknak, -módszereknek és -struktúrának az újradefiniálását, a fejlesztéseket pedig a nagyobb kockázati lefedettség és a jobb kockázat-előrejelzés érdekében hajtják végre.
Magyarországon a kockázatmenedzsment még nem elfogadott gyakorlat a szervezeteken belül. A hazai vállalatvezetők kiemelt célnak tartják a kockázattudatos kultúra és a kockázatkezeléshez kapcsolódó kommunikáció fejlesztését. A felmérésből az is kiderül, hogy a vállalati kockázatmenedzsment, a „compliance” és a belsőkontroll-funkciók itthon még nem kapnak a nemzetközi trendeknek megfelelő hangsúlyt.
A belső kontrollt és a belső szabályozási rendszert a hazai vállalatok több mint 75 százaléka fejlesztendő területnek tartja, és közel 50 százaléka szeretne javítani a harmadik féllel való kapcsolatokból eredő kockázatok kezelésén. A kockázatmenedzsment fejlesztésére számtalan eszköz áll a vállalatvezetők rendelkezésére.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
