Jövőre is folytatódik Magyarország pénzügyi konszolidációja

A 2011. évi költségvetésről október 27-én tárgyal a kormány, s ezután lehet egyeztetni a közszféra létszámának és költségvetésből származó kiadásainak alakulásáról – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter napirend előtt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén. Matolcsy kijelentette, a kormány 2012-ben is folytatja Magyarország pénzügyi konszolidációját. A munkaadók szerint a normális gazdálkodás mindig igyekszik beépíteni a költségeket, így a válságadókat az árakba, a szakszervezetek ugyanakkor a munkahelyeket féltették a válságadók miatt. • Az újjászületés pillanata: egy év alatt elkészült minden épület• Plenáris ülést tart az OÉT

MNO
2010. 10. 22. 10:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A miniszter nem cáfolta Varga Lászlónak, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökének felvetését, amely szerint a közszférában a kormány tízszázalékos létszámleépítést és a közszféra dologi költségeinek ötszázalékos csökkentését tervezi. Matolcsy György ugyanakkor jelezte azt is, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében egyeztetni kíván a SZEF-fel a lehetséges béralakulásról.

Az ország kerüljön vissza az EU élvonalába

A kormány jövőre és 2012-ben is folytatja Magyarország pénzügyi konszolidációját: fenntartja a válságadókat, reálértéken tartja az állami költségvetés kiadási oldalát, és ahol lehet, csökkenti a dologi kiadásokat, hogy 2013-tól az ország újra visszakerüljön az Európai Unió (EU) élvonalába – mondta Matolcsy. A miniszter kiemelte: 2010-re a kormány már elvégezte a pénzügyi konszolidációnak erre az évre eső részét, és tartja a 3,8 százalékos hiányt.

Kifejtette: Magyarország pénzügyi konszolidációja többéves folyamat, a 2011-es év az előterjesztésre váró jövő évi költségvetési számokkal, a válságadókkal, illetve a háromszázalékos gazdasági növekedéssel „szintén sikerrel kecsegtet”. 2012-ben ezeknek a lépéseknek köszönhetően a helyzet könnyebb lesz, majd 2013-tól a válságadókat kivezetve a nagyobb gazdasági növekedésből eredő költségvetési többletbevételekkel az ország belép az EU legnagyobb növekedéssel és legjobb államháztartási hiánnyal rendelkező tagállamai közé.

Minimálbér: 4,5 százalékos emelést fog javasolni a kormány

Matolcsy György beszélt arról is, hogy a kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést fog javasolni 2011-re az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT), azonban az inflációt is figyelembe véve ennél nagyobb emelésre is szükség lehet.

A miniszter szerint 4,5 százalékos minimálbér-emelés esetén senki sem jár rosszul a jövőre bevezetendő egykulcsos, 16 százalékos szja-kulccsal. Hozzátette azt is, hogy jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,4 százalékos inflációval számol a kormány, ennek alapján megfontolandó, hogy a minimálbér ne csak a mai értékét, de a reálértékét is őrizze meg, s ehhez a 4,5 százaléknál nagyobb mértékben szükséges emelni. Matolcsy György szerint a bevezetendő egykulcsos adórendszer családbarát, s arányos teherviselést jelent.

Az új személyi jövedelemadó rendszer jóval egyszerűbb lesz, s ez az adóbevallásban is megjelenik: a 2010. évi szja-bevallás már 14 oldalon lesz lehetséges a mostani 32 oldal helyett, s a 2011. évinél már elegendő lesz egyetlen A/4-es oldal – közölte a nemzetgazdasági miniszter.

A munkahelyeket féltették a válságadók miatt

A munkaadói oldal tudomásul veszi, hogy az államháztartási hiánycél tartása érdekében szükség van a válságadókra, ugyanakkor hiányolja a válságadók ügyében elmaradt konzultációt – mondta Rolek Ferenc, az oldal szóvivője. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke megjegyezte azt is, hogy a válságadókat fizető szektorok és alszektorok között vannak olyanok, amelyeknek nyereségtermelő képessége nem átlag feletti, ilyen a kiskereskedelem, illetve a pénzügyi szektoron belül a lízingcégek.

Egy normális piacgazdaságban a gazdálkodás alapszabálya, hogy a költségeket beépítik az árakba, s a válságadó is nyilvánvalóan költség – magyarázta Rolek Ferenc. Félő, hogy a válságadóval sújtott ágazatok vagy a beruházásaikat, vagy a költségeiket, ezen belül a foglalkoztatást, a béren kívüli juttatásokat például csökkentik – vetette fel Pataky Péter, a munkavállalói oldal soros elnöke.

Az MSZOSZ elnöke reagált a miniszternek arra a megjegyzésére is, amely az 1945–1947-es újjáépítésre vonatkozott. A kormány úgy kezdi az újjáépítést, hogy kölcsönveszi azt, ami nem az övé, azaz blokkolja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket – fogalmazott Pataky Péter.

Matolcsy György reagálásában kifejtette: azokra a szektorokra vetették ki a válságadót, amelyeknél a kormány nem számol jelentős foglalkoztatásbővüléssel. A válságadót fizető cégek természetesen megpróbálják majd áthárítani a fogyasztókra a többletterheket, ugyanakkor a kormány sem eszköztelen abban, hogy ezt – együttműködve az APEH-hal, a fogyasztóvédelemmel, a civil szervezetekkel, valamint a munkaadókkal és a munkavállalókkal – megakadályozza – fogalmazott.

A munkavállalói oldal a minimálbért és az új adórendszert is kommentálta

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 4,5 százalékos minimálbér-emelés csak az adóváltozás hatását kompenzálja, és nem elegendő a reáljövedelem szinten tartására.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke elmondta: a tervezett adórendszer a magasabb jövedelműek számára kedvező, és például a minimálbéren foglalkoztatottaknak az egykulcsos adórendszer több mint 2000 forintos veszteséget eredményez. Hozzátette: a bruttó 210 ezer forintos nemzetgazdasági átlagkeresetnél „szenvedik el” az adózók a legnagyobb veszteséget az adójóváírás átalakítása miatt. Hangsúlyozta: a bruttó számítás miatt az adóterhelés nem 16 százalék, hanem 20,4 százalék lesz, ugyanakkor az előterjesztésből korrektnek és támogathatónak nevezte, hogy a bruttósítást 2012-ben kivezetik a rendszerből.

A munkavállalói oldal azt javasolja, hogy az adójóváírást akkor kezdjék el kivezetni, amikor a szuperbruttósítást, de vannak más elképzeléseik is részletes számításokkal – mondta. Pataky Péter felvetette azt is, hogy a bruttósítás is lehetne sávos, vagyis az eddig alsó kulccsal adózóknál a bruttósítás már jövőre csökkenhetne. Pataky szerint fontos lenne, hogy az adókedvezmény megosztható legyen, mivel a fiatal, gyermekes családoknál, ahol a szülők pályájuk elején vannak, s nem keresnek sokat, nem tudnák igénybe venni az adójóváírást, ha az nem lenne megosztható.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, a munkaadói oldal szóvivője elmondta: az adórendszerben egyértelműen üdvözlik a társasági adó további csökkentését, és egyetértenek az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével is, mert versenyképességet és átláthatóságot eredményez, valamint támogatják a gyermekkedvezmény bevezetését is.

A munkaadói oldal megfontolja a kormány minimálbér-ajánlását, valamint a munkavállalói oldal felvetéseit is az adójóváírás módosításáról – mondta Rolek Ferenc. Az OÉT következő plenáris ülése november 5-én lesz, ekkor elkezdődnek a 2011. évi bértárgyalások.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.