A kereszténydemokraták külön üdvözlendőnek tartják a határon túli magyarság oktatás-nevelési támogatásának bővülését, a kisiskolák kiemelt segítését, valamint az egyházi intézmények diszkrimináció nélküli finanszírozását. A KDNP örömmel látja, hogy a költségvetés kiemelten támogatja a kisiskolákat. A kistelepülések iskolái az esélyteremtés letéteményesei, a jövő évi büdzsé a hátrányos helyzetbe került kistelepüléseknek biztosítja, hogy az óvodai és az általános iskola alsó tagozatához kapcsolódó feladatokat helyben megszervezhessék. Ehhez célzott többlettámogatást rendel, ami lehetővé teszi a szocialista kormányok alatt bezárt kisiskolák újranyitását is – mutattak rá az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A KDNP külön üdvözlendőnek tartja, hogy a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatása 5 075,3 millió Ft-ra növekszik (2010-ben 3475,3 millió forint volt). A KDNP azt is örömmel látja, hogy az egyházi intézményeket – különösen az oktatási intézményeket – diszkrimináció nélkül finanszírozza az állami költségvetés. A támogatási összeg 230 ezer forint/év (2010-ben 190 ezer forint/év volt) minden tanuló után. Hasonlóan fontos lépés a közfoglalkoztatás eddigi bonyolult és egyes elemeiben pazarló rendszerének átalakítása – olvasható a kormánypárt állásfoglalásában.
Mint írták, megalapozottabb, az értékteremtő munkát elismerő, egyszerűbben áttekinthető és finanszírozható Nemzeti Közfoglalkoztatási Program indul. A program lényegi eleme, hogy a közfoglalkoztatási támogatás nem automatikusan jár, a támogatásokat csak akkor folyósítják, ha a támogatott alátámasztja, hogy a foglalkoztatás értékteremtő, költségigénye megalapozott, garantálja, hogy bővül a munkahelyek száma és mindezt ellenőrizhető, elszámoltatható módon valósítja meg. A program keretében megvalósuló foglalkoztatás mellett a valóban munkaképes, de munkával nem rendelkezők bérpótló járandóságot kapnak.
A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program megvalósítására a Munkaerő-piaci Alapban rendelkezésre álló forrás 2011-ben 64 milliárd forint, az önkormányzatoknál a bérpótló járandóságra mintegy 48 milliárd forint jut. A fiskális politika célja a kormányzati szektor méretének és hiányának csökkentése. A mérséklődő deficit lehetővé teszi az adósságráta csökkenését és segíti a gazdaság külső egyensúlyának javulását. A jövedelemközpontosítás és újraelosztás szűkítése a magánszektor mozgásterét bővíti, és hozzájárul a gazdaság versenyképességének növekedéséhez. Az adó- és járulékrendszer változásai pedig ösztönzik a foglalkoztatottság növekedését – emelték ki.
A Kereszténydemokrata Néppárt összegzése szerint a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll, a költségvetés stabilitásának megtartása mellett. A magyar gazdaság növekedési problémái mögött az alacsony foglalkoztatottsági szint áll, amely a válságidőszak körülményei között még tovább csökkent. Ezért a gazdaságpolitika kiemelt célja, hogy 10 éven belül egymillió új munkahely jöjjön létre az országban. 2011-ben a családi adózás és a személyi jövedelemadó-változások jelentik a legfőbb előrelépést, ezeken keresztül több mint 300 milliárd forint maradhat a családoknál.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a jövő évi költségvetés GDP arányos eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz. A kormány október 27-én elfogadta a jövő évi költségvetést, amelyet 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a 2,8 százalékos pénzforgalmi hiánnyal tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban – mondta a miniszter.
(MTI)
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
