Az emléklappal és plakettel járó kitüntetést azok kaphatják meg, akik az elmúlt időszakban sokat tettek azért, hogy a társadalmi béke, az emberek, felekezetek közötti párbeszéd erősödjön. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke ünnepi köszöntőjében elmondta: Orbánné Szegő Ágnes „igazhitű zsidó maradt, megőrizte vallását és identitását”. Ungvári Tamásról közölte, „zsidóként élt a holokauszt idején is”, élete pedig bizonyítja, hogy „a zsidóság vállalása és a karrier összeegyeztethető, nem zárja ki egymást”. A Mazsihisz elnöke megjegyezte: „jó az, hogy van nekünk is valakikre felnéznünk, valakiket tisztelnünk”. Rámutatott, hogy „a hagyományok megőrzése és továbbadása őrizheti csak meg a zsidóságot”.
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója laudációjában kiemelte: Ungvári Tamás a magyarországi zsidóság szellemi értékeinek megörökítéséért és történetének kutatásaiért kapta a díjat. A most 80 éves írót a numerus clausus törvénye miatt nem vették fel abba a gimnáziumba, ahova jelentkezett. 1952-ben szerzett diplomát az ELTE angol–magyar szakán. Tatán tanított, majd a Csillag című folyóirat rovatvezetője volt. Dolgozott a Magyar Nemzet című lapnál, majd 1960–1961-ben a Petőfi Színház dramaturgja volt. 1970-től a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársaként, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1982-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia színháztudományi bizottságának tagja is volt – közölte.
Zoltai Gusztáv megemlítette, hogy Ungvári Tamás a Nemzetközi Írószövetség, a PEN Club magyar tagozatának főtitkári tisztségét is betöltötte két cikluson keresztül, és előadásokat tartott a Columbia, a Yale és a Harvard Egyetemeken. Ezenkívül vezetett műsort a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban. Ungvári Tamásról elmondta még, hogy 1989-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora, szakterületei pedig egyebek mellett a magyar irodalom és a zsidóság, a modern zsidó történelem és irodalom, illetve a két világháború közötti szellemi élet. Ezekben a témákban több mint harminc önálló kötete jelent meg. Kitüntetései: a Művészeti Alap irodalmi díja, József Attila-díj, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozata, Széchenyi-díj.
Zoltai Gusztáv az 1953-ban született Orbánné Szegő Ágnesről méltatásában elmondta: Tiszafüreden egyedül képviseli a helyi zsidóságot. Doktori disszertációját a Heves megyei zsidóság történetéről írta, amit 2001-ben védett meg. Egri zsidó polgárok című kötete 2005-ben jelent meg. A Magyarországi Holokauszt Földrajzi Enciklopédiába a Heves megyei fejezetet írta, amit 2007-ben adtak ki – közölte a Mazsihisz ügyvezető igazgatója. Hozzáfűzte: Orbánné Szegő Ágnes részt vett a tiszafüredi izraelita temető felújításában és a városi holokauszt emlékhely kialakításában. 2006-tól rendszeresen megrendezi a tiszafüredi zsidó kultúra napját.
Pintér Erika, Tiszafüred független polgármestere a ceremónián a díjhoz kapcsolódva átnyújtott Orbánné Szegő Ágnesnek egy csokor virágot. Ungvári Tamás köszönőbeszédében elmondta: 1943–44-ben 42-en jártak együtt rendszeresen a Dohány utcai zsinagógába, belőlük mindössze hárman maradtak a holokauszt után. „A zsidóság akkor előny, ha kétszer olyan jó vagy, mint amilyennek lenned kellene” – jegyezte meg. Orbánné Szegő Ágnes köszönőbeszédében azt mondta: „nagyon jó volt vallásos zsidó családban felnőni”.
(MTI)
origo.hu
Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja
