Matolcsy kiterítette a lapjait + Képgaléria + Videó

A kormány beterjeszti a jövő évi költségvetést – jelentette ki szombaton Matolcsy György. A 2011-es büdzsét a nemzetgazdasági miniszter a talpra álllás költségvetésének nevezte. A költségvetés jövőre 3,0 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy az államadósság már csökken – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón. Kderült az is: erőteljes támogatásban részesülnek majd a családok s cél az üzleti szféra „levegőhöz juttatása” is. A nemzeti eszközkelő koncepcióját beterjesztette a kormánynak a Nemzetgazdasági Minisztérium.• A helyi önkormányzatok 3100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak• Átalakul a köz- és a felsőoktatás• Több jut oktatásra és egészségügyre• KDNP: fontos lépések a költségvetésben• 34 milliárddal több jut a közbiztonságra• Több pénz marad a családoknál és a kis- és középvállalatoknál• Mekkora az államháztartás hiánya?• Jelentősen csökkenhet az államadósság • A munkaadók üdvözlik a bejelentett számokat • Vége a várakozásnak, Matolcsy előáll a jövő évi büdzsé számaival

Tekintse meg a Hír TV felvételét!

A kormány beterjeszti a 2011. évi költségvetést, ami a parlament honlapján szombat déltől meg is tekinthető – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón. A 2011-es költségvetés a talpra állás költségvetése, mert 3 százalék alatti hiánnyal számol, de egyúttal 3 százalékos növekedésre épül – állítja a politikus.

A jövő évi költségvetés GDP-arányos eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz – mondta Matolcsy. A jövő évi 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a kormány 2,8 százalékos pénzforgalmi hiányt tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF–EU-megállapodásban – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: a tervezett jövő évi, GDP-arányosan 2,8 százalékos pénzforgalmi deficit 834 milliárd forint. Hozzátette azt is, hogy a költségvetés 0,8-0,9 százalékos pozitív elsődleges egyenleget tartalmaz, ami nem tartalmazza a kamatfizetést. (A kamatkiadások tervezett összege 2011-ben 1055 milliárd forint.) A költségvetés jövőre 3,0 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy az államadósság már csökken.

Támogatás a családoknak, „levegő” az üzleti szférának

Matolcsy György szerint a 2011-es költségvetés a családok erőteljes támogatását, az üzleti szféra levegőhöz juttatását és a közszféra karcsúsítását tűzi ki célul. A nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi költségvetés három kulcsösszefüggésre épül: egyrészt az elmúlt 20 évhez képest a legjelentősebb adócsökkentésre, az egészségkassza hiányának rendezésére és a nyugdíjkassza közel 900 milliárd forintos deficitjének jövő évi kipótlására. A miniszter elmondta: a kormány úgy számol, hogy a mostani közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.

A nyugdíjkassza közel 900 milliárd forintos hiányának jövő évi pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre, ide érkeznek majd az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők nyugdíjjárulék-befizetései, az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt állami összegek.

A közszféra jelenlegi 690 000-es létszámát 25-30 000 kívánja csökkenteni a kormány jövőre – mondta Matolcsy. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 000 fő az évenként szokásos természetes fogyás, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek – jelezte a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett. A kormány azzal számol, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelés válik lehetségessé – tette hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a családok, különösen a gyermeket vállaló családok egyértelműen jól járnak, egyúttal az adóváltoztatások révén az üzleti szektort, főleg a munkaadókat erőteljesen támogatja az adórendszer révén a büdzsé. A közszférát azonban részben a pazarlás megszüntetésével, részben hatékonyabb működés elérésével át kell alakítani.

Matolcsy úgy vélte: a közszféra erős nyomást érzékel majd a belső átalakításra. A közszférában valójában a bérkiáramlás nem változik, a dologi költségek pedig 5 százalékkal csökkennek, és a létszámleépítést sem lehet elkerülni. A magyar közszférát át kell alakítani. A mai pazarló működés felől el kell indulni a valóban hatékony, csak a szükséges költségekkel számoló működés felé – mondta a miniszter.

Olyan államadósság csökkentési program, ami mindenkinek jó

Kérdésre válaszolva további részleteket ismertetett: a jelenlegi 19 magán-nyugdíjpénztárban lévő közel 2700 milliárd forintos vagyonból megközelítőleg 2000 milliárd forint áramlik vissza, s megközelítőleg ennyi lesz a vagyona államháztartási egyensúlyt javító alapnak. De ezt nem szabad elherdálni, ezt államadósság csökkentésre javasoljuk fordítani... Olyan államadósság csökkentési programot fogunk javasolni, ami mindenkinek jó, és ami igen jelentősen csökkenti majd a 2012-2014 közötti évek államadósság-szolgálati terhét, azaz a kamatokat – mondta.

A miniszter azt is közölte, hogy az állami nyugdíjrendszerben nyilvántartott egyéni számlákon jóváírják a 14 havi visszatartott összeget, amelyet a nyugdíjba menetel idején fizetnek majd ki, például 2020-ban vagy 2030-ban. Bármit csinálunk a nyugdíjrendszerben, az csak akkor lesz fenntartható, ha lesz egy millióval több munkahely és lesz egymillióval több adófizető... Tehát sem a magán-nyugdíjpénztári rendszer, sem az állami nyugdíjrendszer 2040 után nem lesz fenntartható, addig nagyjából egyensúlyban van, ha az említett két feltétel nem teljesül – fogalmazott Matolcsy György.

A lakáshitelesek problémáit is orvosolnák

A nemzeti eszközkelő koncepcióját beterjesztette a kormánynak a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyről várhatóan a kormány a jövő héten tárgyal. Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: a koncepció három lépésben kívánja orvosolni a lakáshitelesek problémáit. Első lépésben a bajba jutott jelzálog-hitellel rendelkező ingatlan tulajdonos, aki nem tudja fizetni a törlesztő részleteket, illetve a kamatokat, belső banki mentőprogramban vesz részt.

Ha abból kikerül, mert az adósságszolgálatot nem tudja fizetni, bekerül a nemzeti eszközkezelő nyilvántartásába, ahol a kormány állami garanciát vállal arra az adósságtörlesztési részre, amelyet az adós nem képes fizetni.

A harmadik esetben, szociális alapon, ha az adós egyáltalán nem tud fizetni, elveszíti a tulajdonát, és bérlakásra lesz jogosult. De ez nem jelenti azt, hogy az adós bérlőként a korábbi tulajdonában marad – egészítette ki az információt Matolcsy György. Mivel a nemzeti eszközkezelőnél garanciavállalás történik, költségvetési kiadási tételként nem jelentkezik, inkább az államadóssági soron jelenik meg – felelte egy kérdésre a miniszter.

Matolcsy György korábban a Bankszövetség felmérésére hivatkozva kifejtette: körülbelül 93 000 devizahiteles van nagy bajban, a tárca úgy számol, hogy néhány tízezer hitelesen segíthet a nemzeti eszközkezelő társaság. Arra a felvetésre, hogy mennyi pénzből gazdálkodik majd az eszközkezelő, a miniszter elmondta: „amennyire szükség van”, hiszen alapvetően a hitelpiacról veszi fel a forrásokat – bár kaphat a bankoktól is pénzt –, az állami költségvetésben nincs erre forrás.

Az államnak először azt kell eldöntenie, hogy milyen rossz hiteleket kíván átvenni az általa létrehozott eszközkezelő, majd meg kell keresnie azokat a piaci szereplőket, akik ezek megvásárlására pénzt adnak az eszközkezelőnek – mondta néhány hete a témával foglalkozó PriceWaterhouse Coopers igazgatója, Bunna Gyula.

A nemzetközi tapasztalatok szerint az eszközkezelők előkészítésétől az első hitelek megvásárlásáig 6-8 hónap telik el, és ez az idő tartható Magyarországon is. Ebből egy hónap a hitelek mögött lévő ingatlanok és a hitelfelvevők nagyon alapos számbavétele, mivel így lehet csoportokat képezni a hitelekből, azokhoz pedig árat rendelni. Nem mindegy, hogy hol van a jelzálogul lekötött ingatlan, mennyi a mai ára, és a hitel felvevője, ha például munkanélküli – a képzettsége okán – mikor számíthat állandó munkára.

(MTI)