A 47 vádlott ellen indított perben a másodfokú bíróság a minősítés megváltoztatásával indokolta az enyhítéseket; álláspontja szerint a vádlottak az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető környezetkárosítás bűntettét (nem a természetkárosítás bűntettét) követték el.
Első fokon a Kiskunhalasi Városi Bíróság 2009. november 30-án természetkárosítás bűntette miatt hozott súlyosabb ítéleteket, mert a vádlottak az Európai Unió által kijelölt Natura 2000-es erdőrészeket is tarra vágták, s ennek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjed. A másodfokon eljáró bíróság indoklása szerint a vádlottak a természetkárosítás bűntettét azért nem követték el, mert a bűncselekmény idején a Natura 2000-es területek kijelölése ugyan már megtörtént, de azokat még nem vezették rá a földhivatali nyilvántartásokra.
Endre Istvánné tanácsvezető bíró hangsúlyozta: az elsőfokú bíróság széles körben folytatott bizonyítási eljárást, nem sértett eljárási szabályt, a szakértői vélemények ellentmondásait a másodfokú bíróság újabb bizonyítási eljárásban tisztázta.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az elsőrendű vádlottra első fokon kiszabott nyolc év börtönbüntetést három évre, a másodrendű vádlott hét év börtönbüntetését négy évre, míg a harmadrendű vádlottra kiszabott három év börtönbüntetést egy év hat hónapra enyhítette. A többi vádlott büntetését – két kivétellel – szintén enyhítette.
A hetedrendű vádlottat öt hónap fogházbüntetésre ítélték, míg a tizedrendű és a harminchetedrendű vádlottra korábban kiszabott letöltendő börtönbüntetés végrehajtását két évre felfüggesztették. A többi vádlott egyenként 30 nap közérdekű munka büntetést kapott, amit fizikai munkakörben kell végezniük. Az első- és a másodrendű vádlott esetében a 2009. november 30. óta előzetes letartóztatásban eltöltött időt a bíróság beszámítja a börtönbüntetésbe.
A tényállás szerint egy fakitermeléssel foglalkozó család – az ügy első-, másod- és harmadrendű vádlottja – erdőterületeket vásárolt vagyontalan emberek nevére, majd az adásvételi szerződés megkötése után, még mielőtt az iratok a földhivatalba kerültek volna, kivágták a fákat. A család 124,9 hektárnyi erdőt vásárolt meg, majd a fákat rövid idő alatt kivágták és értékesítették. A többi vádlottat ők fogadták fel a tarvágás elvégzésére. A helyszínre érkező ellenőröknek tulajdonosként az adásvételi szerződésben szereplő embereket jelölték meg, akiket nem lehetett elérni. Az első- és a másodrendű vádlott tiszta nyeresége 69 millió forint volt a szakértők szerint. Az eszmei kár összege pedig 123 millió forintra tehető. A bíróság megállapítása szerint a vádlottak hatósági engedély és újratelepítési szándék nélkül végezték a fakivágást.
(MTI)
origo.hu
A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására
