A közel 4,3 millió euró, mintegy 1,2 milliárd forint értékű programot 85 százalékos mértékben támogatja Brüsszel, 10 százalékát az érintett országok, 5 százalékát pedig a közreműködő partnerszervezetek finanszírozzák – mondta az állami tulajdonban lévő osztrák vízmű munkatársa.
Tahy Ágnes, a magyarországi projektfelelős, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság munkatársa hozzátette: a 2012. április 30-ig elkészülő ajánlás alapján a kilenc nemzet vízügyi szervezetei biztonsági tervet készítenek majd az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére, amelynek megvalósításához szintén támogatást nyújt pályázat alapján az Európai Unió.
Gerhard Kuschnig tájékoztatása szerint a közös ajánlás kidolgozásában Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Olaszország, Románia, Bulgária, Görögország, Horvátország és Szerbia vesz részt. A kilenc országból 18 partnerszervezet, minisztériumok, önkormányzatok, környezetvédelmi szervezetek, vízügyi igazgatóságok, meteorológiai szolgálatok, geológiai és hidrológiai hatóságok, valamint egyetemi kutatóközpontok működnek közre a klímaváltozás okozta hatások „világmodelljeinek” regionális elemzésében.
Tahy Ágnes megjegyezte: az érintett szervezetek azt vizsgálják, hogy a várható 2-3 fokos felmelegedés milyen hatással lesz a felszín alatti és feletti vízkészletekre, s hogyan történjen majd a vízbázisok védelme, továbbá mit kell tenni a fenntartható vízgazdálkodás érdekében. Magyarországon két területet választottak ki a modellezésre: a Bükk-hegység térségét, valamint a nyírségi régiót.
Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője a sajtótájékoztatón igen fontosnak nevezte a klímahatások elleni felkészülést, hiszen a szélsőségessé vált időjárás máris gondokat okoz a vízbázisok védelménél. Megemlítette: az idén a Nyírségben az átlagosnál kétszer több csapadék hullott, s a talajvízszínt nyáron is közelítette az eddig mért maximumot, ami kedvezőtlenül hat a vízkészletek minőségére.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
