Mindszenty üldözöttből példakép lett

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek példaképe lehet a mai magyar társadalomnak, mert hite és elvei mellett mindvégig kitartott, még akkor is, ha ezért üldöztetést kellett elszenvednie – mondta Soós Viktor Attila történész, levéltáros az MTI-nek adott interjújában.

Az egyháztörténész annak kapcsán nyilatkozott, hogy szerdán mutatják be a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínházban Koltay Gábor rendező Mindszenty – a fehér vértanú című filmjét.

Mindszenty József szegényparaszti családban született 1892-ben a Vas megyei Csehimindszenten. Édesanyjával mindvégig bensőséges, szeretetteljes viszonya volt – utalt rá a történész –, ő még az amerikai nagykövetségre is bejárt a fiához, amikor a bíboros ott élt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után. Mindszenty József 1903-ban iratkozott be a szombathelyi premontrei gimnáziumba, majd a vasi megyeszékhelyen elvégezte a papi szemináriumot is 1911 és 1915 között. A szombathelyi megyés püspök, Mikes János gondosan ügyelt arra, hogy az intézményben jól képzett, javarészt Rómában és Innsbruckban végzett teológusok oktassanak.

A teológia elvégzése után Mindszenty József először Felsőpatyon, majd Zalaegerszegen volt hitoktató. A tanácsköztársaság idején, 1919-ben, amikor az egyházakat üldözték, néhány hónapra házi őrizetbe került, és még Zala megyéből is kiutasították. 1921-ben Zalaegerszegre nevezték ki plébánosnak, ami különösen nagy megtiszteltetésnek számított egy fiatal papnak, mivel népes egyházközségről volt szó, ugyanis Zala megye székhelyén akkor még csak egyetlen katolikus plébánia működött, igaz, több káplánnal – ismertette Soós Viktor Attila.

Mindszenty Józsefet 1937-ben pápai prelátussá nevezték ki, s Rómától egyházi kitüntetést kapott. Győrben 1943 nyarán egyháziakból és világiakból álló konferencián vett részt, ahol egy esetleges katolikus közéleti párt alakításáról tárgyaltak, amiből végül nem lett semmi. 1944-ben Esztergomban veszprémi püspökké szentelte Serédi Jusztinián esztergomi érsek – folytatta. A második világháború idején veszprémi püspökként az üldözöttek érdekében emelte fel szavát, aktívan közreműködött a zsidó emberek menekítésében, vállalva ezzel azt, hogy a nyilashatalommal konfrontálódik. Apor Vilmos győri püspökkel együtt kérte Serédi Jusztiniántól, hogy adjon ki nyilatkozatot az üldözöttek védelmében, ám nem értek el eredményt.

A történész felhívta a figyelmet: Mindszenty Horthy Miklós kormányzóhoz is levélben fordult 1944 nyarán, hogy legalább a kikeresztelkedett zsidó származású gyermekeket ne deportálják. Erre nem érkezett válasz az államfőtől. Híressé vált még a Mindszenty közreműködésével írt, a dunántúli püspökök által 1944. október 31-én jegyzett dekrétum, amelyben kérik a hatalmon levőket, hogy ne használják a térséget harctérnek.

Ellenálló magatartása miatt Mindszenty Józsefet 1944. november 27-én letartóztatták Veszprémben papjai, kispapjai egy csoportjával együtt. Nem sokkal ezután Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták a nyilasok. Nagy előrelépést jelentett a karrierjében, hogy a jezsuita szerzetesek közbenjárásának eredményeként az akkori apostoli nuncius javaslatára a Vatikán őt nevezte ki esztergomi érsekké Serédi Jusztinián halála után. 1945. október 2-án iktatták be, majd egy évvel később bíboros lett. Regnálása alatt kiállt a felekezeti iskolák és a hitoktatás mellett, de ugyanígy a svábok kitelepítése és a csehszlovák–magyar lakosságcsere ellen is tiltakozott – hangsúlyozta.

Érseksége alatt a hitélet is megpezsdült, meglátogatta az összes püspöki székhelyet, megünnepelték a Szent Gellért- és a Szent Adalbert-emlékévet, tehát az országnak igyekezett a lelki vezetője lenni – fogalmazott az egyháztörténész. Soós Viktor Attila emlékeztetett arra: az akkori érában ez az aktivitás ellenszenvet szült a pártállami vezetésben, ezért 1948. december 26-án letartóztatták, majd első fokon 1949 februárjában, másodfokon 1949 júliusában életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

Enyhülést az hozott a helyzetében, hogy 1955 augusztusában Püspökszentlászlóra, majd Felsőpeténybe vitték házi őrizetbe. A történész-levéltáros elmondta: onnan 1956. október 30-án szabadították ki, majd rövid tájékozódás után november 1-jén egy rövidebb, november 3-án pedig egy hosszabb beszédet intézett a lakossághoz a rádióban. November 4-én az amerikai követségre ment, ami a történész véleménye szerint inkább börtönnek volt tekinthető, mert „bár önként ment oda, de nem tudott onnan önként távozni”.

A Vatikán, Magyarország és a Szovjetunió közötti tárgyalások alkusorozatának tárgya lett a bíboros, ennek eredményeként 1971-ben elhagyta az országot, és előbb a Vatikánban együtt misézett VI. Pál pápával, majd Bécsben telepedett le. Közben a pápa 1974-ben megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, „ami őt mélyen megviselte”.

Mindszenty József 1975-ben bekövetkezett halála előtt úgy rendelkezett, hogy addig, amíg idegen csapatok állomásoznak Magyarországon, ne temessék el a szülőföldjén. Mariazelli sírjából 1991-ben hozták haza a holttestét, noha akkor még voltak szovjet katonák az országban. Hitvalló tevékenysége alapján 1994-ben kezdődött meg a boldoggá avatási eljárása, ehhez azonban csoda kimutatására van szükség, illetve többek között amerikai és orosz levéltári források felkutatása is nélkülözhetetlen – mutatott rá Soós Viktor Attila.

(MTI)