Egy év alatt körülbelül 120 GWh-val kevesebb energia fogy, ez egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg. Az óraátállítás egész Európában egységesen alkalmazott módszere azon alapul, hogy március 21-e és szeptember 21-e (azaz a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség) között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Ha az ébrenléti idő – a 7 és 22 óra közötti időszak – egybeesik a természetes nappali világosság idejével, kevesebbet kell a lámpákat használni. A Mavir adatai szerint a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos – 2000-4000 MWh – fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Ez a napi mennyiség 1000 háztartásnak akár egész évre elegendő lenne. A mostani óraátállítás miatt a MÁV menetrendjét nem kell módosítani, de négy nemzetközi és egy belföldi vonat a határállomáson, illetve az indulás helyén várja be a téli időszámítás szerinti időt. A Bécs–Budapest–Bukarest útvonalon közlekedő Dacia EuroNight mindkét járatát Magyarországon éri az óraátállítás. A vonatok Lőkösházán várják be a téli időszámítás szerinti indulási idejüket, körülbelül egy órát várakoznak. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Belgrád és Budapest felől érkező járatai pedig Kelebián várakoznak.
A belföldi járatok közül csak egy vonatot érint az átállás: a Somoskőújfalu–Hatvan vasútvonalon közlekedő személyvonat Somoskőújfalu állomásról már a téli időszámítás szerint indul. A BKV több éjszakai járatát is érinti az óraátállítás. Azokra a járatokra, amelyek az egyórás követésnél ritkábban járnak, egyedi menetrend lesz érvényben. Az óraátállítás a Volánbusz járatainak közlekedését nem befolyásolja. Az átállás a Malév járatait sem érinti, de a légitársaság ezen a napon vezeti be téli menetrendjét.
(MTI)
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
